Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság története

Amikor lecsapott generációnk legsúlyosabb világjárványa, a Bizottság magára vállalta a felelősséget, hogy megóvja az emberek életét és megélhetését, valamint védelmezze a gazdaságunkat.

Segítettük az életmentő oltóanyagok rekordidő alatt elvégzett kutatását és bevezetését. Gondoskodtunk arról, hogy minden európai egyidejűleg férhessen hozzá az oltóanyagokhoz, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban él. A tagállamok nevében mintegy 4,6 milliárd adag oltóanyagot biztosítottunk az európaiak védelme érdekében és azért, hogy megoszthassuk azt a partnerországokkal. Az EU felnőtt lakosságának több mint 80%-a részesült legalább az alapoltásban.

Mivel az oltás lehetővé tette az országok számára, hogy – elővigyázatosan – megnyissák határaikat, gyakorlati eszközöket dolgoztunk ki annak érdekében, hogy az európaiak biztonságosan utazhassanak. Létrehoztuk az uniós digitális Covid-igazolványt, amely 78 országot és területet kapcsolt össze. Ez mára egy olyan globális rendszer modelljévé vált, amely világszerte segíti a mobilitást, és védi a polgárokat a világjárványokkal szemben.

Mivel a kijárási korlátozások vállalatok bezárásával és munkahelyek megszűnésével fenyegettek, kidolgoztuk a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt, a SURE-t. Ez 2020-ban 2,5 millió vállalkozást tartott életben és 31,5 millió európai munkahelyét védte meg, súlyos gazdasági és társadalmi válságot kerülve el ezzel. Amikor a határokat lezárták, és az áruk a közutakon rekedtek, a forgalom megkönnyítése és az alapvető áruk hiányának megelőzése érdekében elindítottuk a „zöld sávok” kezdeményezést.

Ahogy az oltóanyagok is minden európai polgárhoz egyidejűleg jutottak el, arra törekedtünk, hogy valamennyi tagállam – különösen a világjárvány által legsúlyosabban érintett tagállamok – gazdasága gyorsan talpra állhasson. Ebben az időszakban a II. világháború óta a legsúlyosabb recesszióval szembesültünk, és a világháborút követő fellendülés óta a leggyorsabban lábaltunk ki belőle. Ezt úgy tettük lehetővé, hogy merész új tervet dolgoztunk ki annak érdekében, hogy forrásokat teremtsünk elő a piacon, és közösen ruházzunk be Európa helyreállításába és rezilienciájába.

A NextGenerationEU-nak köszönhetően helyreállt a gazdaságunkba vetett bizalom. A több mint 800 milliárd euró értékű program beruházások és reformok kombinációjával ösztönzi gazdaságainkat. A NextGenerationEU által finanszírozott projektek százai már most is kézzelfogható eredményeket hoznak az európaiak számára, a tengeri szélerőműparkoktól az elektromos vonatokon és a legmagasabb minőségű digitális közszolgáltatásokon át a világszínvonalú kórházakig. Ezzel párhuzamosan az uniós tagállamok a NextGenerationEU-t stratégiailag olyan mélyreható reformok végrehajtására használják fel, mint a munkaerőpiaci reformok, a nyugdíjreformok és a megújuló energiaforrások engedélyezésének felgyorsítása. Így működik az Unió Európa jólétének motorjaként. 

A Bizottság megbízatása teljes ideje alatt fokozta Európa azon képességét, hogy létfontosságú támogatást nyújtson a katasztrófák által sújtott országoknak, az áradásoktól az erdőtüzeken és a földrengéseken át az egészségügyi szükséghelyzetekig.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus a kontinens minden részén és azon túl is támogatást nyújtott. Csapataink alig néhány órával azután, hogy halálos földrengések pusztítottak Albániában, Horvátországban és Törökországban, már azon fáradoztak, hogy embereket mentsenek és eltakarítsák a romokat. Gyors támogatást nyújtottak a helyszínen a Belgiumban, Németországban, Olaszországban és Szlovéniában pusztító áradásokat követően.

2019 óta az EU Szolidaritási Alapján keresztül több mint 3 milliárd eurót biztosítunk a természeti katasztrófák és népegészségügyi szükséghelyzetek által sújtott tagállamoknak és csatlakozó országoknak.

Tűzoltóflottánk részt vett az erdőtüzek elleni küzdelemben Görögországtól kezdve Portugálián át Franciaországig és Albániáig, de még az Atlanti-óceán túlpartján is: a történelem során először Kanada Európától kért támogatást, amikor az utóbbi idők legsúlyosabb erdőtüzei sújtották. Európa pedig segítségül sietett: több száz európai tűzoltó küzdött a kanadai erdőket pusztító heves tüzek ellen.

A szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása, valamint a világjárvány azonban megmutatta, hogy többet kell tennünk a katasztrófákra való reagálás terén. Ezért hoztuk létre a rescEU-t: az európai erőforrások közös tartalékát, beleértve a tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből álló flottát, az egészségügyi evakuálásra szolgáló repülőgépeket és az orvosi eszközökből álló készleteket. Ez valódi európai biztonsági hálót jelent vészhelyzetek esetére.

A katasztrófák idején az Unió minden eddiginél felkészültebb arra, hogy támogassa az európaiakat – és a világ többi részét. 2020 óta 232 humanitárius légihíd-műveletet koordináltunk, amelyekkel világszerte 12 válságra reagáltunk, legutóbb a súlyos gázai humanitárius helyzetre.

Az elmúlt években Európa minden eddiginél többet tett a polgárokért és a vállalkozásokért a digitális térben. 

A megbízatás kezdetén világos jövőképet vázoltunk fel: biztosítani kell, hogy társadalmunk élvezze a technológia előnyeit, és hogy az innováció fokozza versenyképességünket, ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni a polgárokat érintő kockázatokat. 

Megbízatásunknak eleget tettünk. Európa-szerte milliárdokat fektettünk be a száloptika- és az 5G-hálózat bővítésébe. Összekapcsoltuk a vidéki régiókat, és munkavállalók százezreit ruháztuk fel a digitális jövőhöz szükséges készségekkel. Emberközpontú jövőképet alakítottunk ki a digitális térről, és megszilárdítottuk technológiai vezető szerepünket. 

2019-ben a nyolc legnagyobb szuperszámítógép közül egyik sem volt európai. Az EU ma a világ legnagyobb teljesítményű számítógépei közül négynek ad otthont – Finnországban, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban. 

Ezenkívül Európa globális szinten az online polgári jogok úttörőjévé vált. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében meghatároztuk az összes európai digitális vállalatra vonatkozó alapelveket, valamint a felhasználók egyértelmű jogait. Meghatároztuk a nagy internetes platformok különleges felelősségét az általuk népszerűsített és terjesztett tartalmakkal kapcsolatban – többek között a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a kiskorúak védelme érdekében. A digitális piacokról szóló jogszabály révén gondoskodunk arról, hogy a nagy digitális vállalkozások tiszteletben tartsák a méltányos szabályokat, továbbá biztosítjuk az átláthatóságot és a jogbiztonságot az uniós vállalkozások számára.

Ugyanez vonatkozik a mesterséges intelligenciára is. Az innovációbarát, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályunknak köszönhetően Európa lett az első és idáig egyetlen olyan kontinens, amely célzottan, MI-rendelet keretében szabályozza a mesterséges intelligencia magas kockázatú felhasználását. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály több egy szabálykönyvnél: ugródeszka az európai vállalatok számára, hogy vezető szerepet tölthessenek be a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében.

Tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas mértékben képes növelni vállalataink termelékenységét. Ezért segítjük őket abban, hogy a mesterséges intelligenciát beépítsék üzleti folyamataikba. Például hozzáférést biztosítunk az induló vállalkozások és a kkv-k számára világszínvonalú szuperszámítógépeinkhez, hogy nagy MI-modelleket fejleszthessenek ki, taníthassanak be és tesztelhessenek. 

Ugyanakkor kidolgoztuk az adatokban rejlő gazdasági potenciál kiaknázásának biztonságos módját. Az adatrendelet révén ösztönözni fogjuk az adatok létrehozóit arra, hogy az adatokat megosszák, és a felhőalapú piacaink versenyképesebbek legyenek: ez 2028-ig a GDP több tízmilliárd euróval való növekedését jelenti. 

Európa digitális évtizede sikertörténet.

Feladatunk, hogy polgárainknak jólétet biztosítsunk, és ennek központi eleme az európai ipar. Az európai ipar megkerülhetetlen a tiszta gazdaság kiépítésére irányuló törekvésünk szempontjából is. Annak elősegítése érdekében, hogy iparunk világszinten versenyképes maradjon az átállás során, gyorsított stratégiát dolgoztunk ki a kulcsfontosságú ágazatok – a csipek, a tiszta technológiák, az akkumulátorok, a szélenergia – támogatására. A támogatás ötvözi a beruházásokat, a készségfejlesztést, az intelligens szabályozási eszközöket és a partnerekkel való együttműködést.

A megközelítés tesztjéül a csipekről szóló európai jogszabály szolgált, amely a csipgyártás ösztönzésére és az értéklánc egészében a kapacitásbővítés és az innováció támogatására irányul. Intézkedéseink gyümölcsözőek voltak! A csipekről szóló európai jogszabály a teljes értékláncra kiterjedően már több mint 100 milliárd euró összegű tervezett beruházást generált, és lehetővé teszi minőségi munkahelyek teremtését Európa-szerte, Magdeburgtól Cataniáig, Dublintól Drezdáig, Wrocławtól Grenoble-ig.

Ugyanezt a közelítésmódot alkalmazzuk annak érdekében, hogy tiszta technológiai iparunk jövője európai védjegyet viseljen. A „nettó zéró” iparról szóló jogszabályunk segíteni fogja az EU-t az erős belföldi gyártási kapacitás kiépítésében. 2030-ra a nettó zéró technológiák iránti keresletünk legalább 40%-át uniós gyártási kapacitásból kell fedezni. Stratégiai projektjeink és „völgyeink”, amelyek elősegítik a reformokat, valamint a célzott közbeszerzési és árverési szabályokat, támogatják az EU-t abban, hogy a tiszta energiára való átállás globális éllovasává váljon, és zöld, minőségi munkahelyeket teremtsen az Unióban.

Kidolgoztuk a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt, amelynek célja, hogy biztosítsuk vállalkozásaink számára az Európa versenyképessége és gazdasági biztonsága szempontjából elengedhetetlenül fontos nyersanyagokhoz való hozzáférést. Európa ma Kínából szerzi be a ritkaföldfémek és más kritikus fontosságú nyersanyagok oroszlánrészét. A geopolitikai feszültségek vagy az olyan események, mint a világjárvány, bármikor súlyos problémákat okozhatnak Európában a továbbfeldolgozás terén. Ezért Kínával kapcsolatban kialakítottuk az azóta az uniós tagállamok és a G7-partnerek által is elfogadott „De-risk, not decouple” elvet, vagyis a kockázatok csökkentésére, nem pedig a kapcsolatok megszüntetésére törekszünk. Új projekteket dolgozunk ki Európában, valamint előnyös stratégiai partnerségeket alakítunk ki olyan országokkal, mint Ausztrália, Chile és Kanada, a kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítása és feldolgozása, valamint az európai vállalatok ellátási láncainak diverzifikálása érdekében.

A geopolitikai helyzet változásaihoz való alkalmazkodás érdekében kidolgoztuk első gazdasági biztonsági stratégiánkat, amely konkrét lépések tartalmaz rezilienciánk növelésére és gazdaságunk kockázatmentesítésére. Hozzáállásunk ebben az esetben is pragmatikus: Európa saját kapacitásainak előmozdítása a kulcsfontosságú ágazatokban, védelem a függőségekkel szemben és partnerségek a közös érdekek előmozdítása érdekében. Így lesz Európa erősebb és biztonságosabb.

Az európai kontinens történelmét sok nép közösen alakította. Mindig kötelezettségünknek fogjuk érezni, hogy biztonságot nyújtsunk a nemzetközi védelmet keresők számára, és büszkék vagyunk arra, hogy olyan legális migrációs lehetőségeket biztosítunk, amelyek az európai társadalmak és gazdaságok javát is szolgálják.

A korábbi válságok során azonban soha nem látott számú menekült és irreguláris migráns érkezett az Európai Unióba, ami egyértelművé tette, hogy Európa nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy megbirkózzon a nyomással.

A jelenlegi Bizottság megbízatásának kezdetén ezért kötelezettséget vállaltunk arra, hogy közös rendszert hozunk létre az EU-n belüli migráció jobb kezelése érdekében. Ezért javaslatot tettünk egy új migrációs és menekültügyi paktumra.

Összetett politikai és jogi tárgyalásokat követően a tagállamok és az Európai Parlament megállapodásra jutottak erről az átfogó szabályrendszerről, új lendületet adva Európának egy olyan területen, ahol évtizedek óta nem történt előrelépés.

Az új szabályoknak köszönhetően biztosítani tudjuk külső határaink jobb ellenőrzését. Felgyorsítjuk és hatékonyabbá tesszük a menekültügyi, a kiutasítási és a határokon folytatott eljárásokat, szigorítjuk a határidőket és a szabályokat a visszaélésszerű vagy ismételt kérelmek visszaszorítása érdekében, valamint megállapítjuk az egyéneket megillető szükséges garanciákat. A tartózkodásra nem jogosult személyek esetében haladéktalanul kiutasítási határozatot kell hozni.

Emellett egyértelműbbé tettük a tagállamok felelősségére vonatkozó szabályokat, és javítottuk a továbbutazás korlátozására irányuló intézkedéseket.
A tagállamok rugalmas, de állandó szolidaritási mechanizmus alkalmazásával fogják támogatni egymást. Mindegyikük megválaszthatja, hogy a szolidaritás mely típusát kívánja alkalmazni. Uniónk ma már felkészültebben tudja kezelni a migrációt.

A hatékonyabb jogszabályok kidolgozásával párhuzamosan a Bizottság e megbízatása alatt operatív támogatással és az uniós ügynökségek támogatásával segítette a tagállamokat az olyan azonnali kihívások kezelésében, mint a Földközi-tenger térségébe érkezők számának megnövekedése és a migráció Belarusz általi, eszközként való falhasználása. Emellett partnerségeket építettünk ki harmadik országokkal az embercsempészek elleni küzdelem és a visszaküldések növelése érdekében.

A Tunéziával aláírt átfogó partnerség például a migráción túlmutatóan is kölcsönös előnyökkel jár az energia, az oktatás, a készségfejlesztés és a biztonság területén is. Az együttműködés példaként fog szolgálni az együttműködés előmozdítása és a migrációkezelés javítása érdekében a partnerországokkal aláírandó egyéb megállapodásokhoz.

Az elmúlt években az Ursula von der Leyen vezette Bizottság számos alkalommal megmutatta, hogy barátokkal és partnerekkel együttműködve még a hatalmas kihívások is legyőzhetők. Azáltal, hogy az EU világszerte erős szövetségeket tud létrehozni, hozzájárult Európa globális szerepének megerősítéséhez.

A jelenlegi biztosi testület első látogatását Afrikába tette. Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság munkája új távlatokat nyitott az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban, Ukrajna támogatása, valamint az energia, az éghajlat-politika, a kereskedelem és a technológia terén folytatott szoros együttműködés révén. Elősegítette továbbá a brexit utáni kapcsolatok újradefiniálását az Egyesült Királysággal. A tárgyalások eredményeképpen megszületett a Windsori Keretmegállapodás, amely Európa egyik legfontosabb kapcsolatát ismét pozitív pályára állította.

Európa eddigi legnagyobb globális beruházási programja, a Global Gateway keretében a partnerségek új generációját indítottuk el. A 300 milliárd euró értékű Global Gateway révén olyan minőségi beruházási és infrastrukturális projekteket kínálunk, amelyek tiszteletben tartják a magas szintű környezetvédelmi és szociális normákat, valamint munkahelyeket teremtenek, és előmozdítják a növekedést helyi szinten.

A Global Gateway célja, hogy mindenki számára előnyös partnerségeket alakítson ki, egyaránt figyelembe véve partnereink és az EU geopolitikai érdekeit.

Az eredmények már láthatók. Több mint 200, kiválasztott kiemelt projekt és 66 milliárd euró összegű beruházás a Namíbiával, Chilével és Argentínával kialakított, nyersanyagokra szakosodott stratégiai partnerségektől kezdve a megújuló hidrogénnel kapcsolatos, Marokkóval és Egyiptommal való együttműködésen át az EU-t az észak-afrikai országokkal összekötő „Medusa” tenger alatti digitális kábelrendszerig. A felsorolás számos további projekttel fog még bővülni.

Az „Európa együtt” megközelítés keretében – az uniós intézmények és az uniós tagállamok együttműködésével – megvalósított Global Gateway nemcsak a tiszta és digitális átállást támogatja világszerte, hanem növeli az EU befolyását a globális színtéren. 

Európa a kölcsönös előnyökre törekvő, megbízható, hosszú távú partnerként megszilárdította hírnevét.