Kína egy Concorde-ot lepipáló modellel ront be a szuperszonikus repülőgépek piacára
A C949 a Concorde-hoz képest 50 százalékkal nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, és olyan zajszinttel repül, mint egy hajszárító. Közben más tervezőirodák is bőszen készülnek a módosabb utasok kiszolgálására.
HIRDETÉSA szupersebességű kereskedelmi repülés piaca hosszú időre bedugult a Concorde visszavonulása óta, de a posztcovid korszak ismét előhívja az igényeket a nagyon gyors polgári repülés iránt. Kína is beszáll a légiközlekedés új aranykorába egy olyan repülőgép megépítésének tervével. ami tervezi, amely a legendás brit-francia Concorde-dal nem csak vetekszik majd, hanem jócskán túl is szárnyalja.
A tömegturizmus igényeit meghaladó új modellek főként a jómódúbb rétegnek készülnek, akiknek az időmegtakarítás és a fokozott kényelem a fontos.
A hongkongi South China Morning Post beszámolója szerint a kínai Commercial Aircraft Corporation of China (COMAC) felfedte a C949 tervrajzait - egy 1,6 Mach sebességű repülőgépét, amely messzebbre és gyorsabban repülhetne, mint a Concorde.
A tanulmány szerint a projekt a Concorde-hoz képest 50 százalékkal nagyobb hatótávolságot kíván elérni, és úgy tervezték, hogy a gép olyan halkan repüljön, mint egy hajszárító zajszintje.
Mindezt egy ívelt repülőgéptesttel érik el, amely gyengíti a lökéshullámokat, hogy késleltesse a repülőgépből származó heves bummokat. A zajszint csökkentésével a repülőgép megpróbálja megkerülni a szuperszonikus repüléseket tiltó szabályozási akadályokat.
Más szuperszonikus gépek is készülődnek
A Concorde angol-francia szuperszonikus utasszállító repülőgép 1969-ben emelkedett először a levegőbe egy tesztrepülésen, de negyedszázados pályafutása alatt nem uralta el a légiforgalom piacait. A Mach 2,04-es (kb. 2180 km/h) maximális utazósebességet produkáló modell a London és New York közötti repülés 3,5 óra alatt végezte el, szemben a normál 8 órás szubszonikus repülési idővel.
A Concorde 2003-as nyugdíjazása óta nem állt szolgálatba újabb hasonló típus, de jelenleg már készülnek új projektek, mint például az X-59, amely az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az amerikai Lockheed Martin közös vállalkozása. A kínaihoz hasonlóan ez a dizájn is egy nyújtottabb, nyílszerű és ergonomikus képet mutat.
A tavaly bemutatott amerikai típus 16 000 méter felett repül, és tervezői szerint olyan hangot ad ki, amely egy gépkocsi ajtajának becsukódásával egyenértékű.
Az X-59-et úgy tervezték, hogy 1,4 Mach (kb. 1730 km/h) sebességgel repüljön, ami lassabb, mint a Concorde és a tervezett kínai C949-es.
Márciusban a NASA bejelentette, hogy az X-59 sikeresen átment a hajtóművek sebességtartási tesztjén, ami az utolsó lépés az első repülés előtt. Erre várhatóan még idén sor kerül.
"Meg kellett győződnünk arról, hogy a sebességtartás nem csak magában a hajtóműben, hanem a teljes repülőgép-rendszer részeként is működik" - mondta Paul Dees, a NASA X-59 hajtóművének helyettes vezetője az ügynökség Armstrong Repüléskutató Központjában, egy nyilatkozatban.
"Ez a teszt megerősítette, hogy minden komponens - a szoftver, a mechanikus összeköttetések és a vezérlési törvények - a tervezett módon működik együtt".
A nagyobb irodák mellett a Boom Supersonic magáncég még az évtized vége előtt be akarja indítani szuperszonikus repülőgépét, az Overture-t.
Az XB-1 tesztrepülőgép januári repülése során a gép 1 207 km/h sebességgel haladt 35 000 láb (10 600 m) magasságban, hangrobbanás nélkül - közölte a cég.
Az Overture iránt máris mutatkozik kereskedelmi célú érdeklődés, és megérkeztek az első előrendelések a United Airlinestól, az American Airlinestól és a Japan Airlinestól, azzal a feltétellel, hogy mutassa be az elfogadott biztonsági igazolványt.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság több projektet is finanszírozott a zajcsökkentés és a szuperszonikus repülések környezeti hatásainak tanulmányozására, például a 2022-es RUMBLE projektet, a 2020-as SENECA projektet és a folyamatban lévő MORE AND LESS projektet.
Az orosz vonal viszont hallgat
A legendás Tu-144 először törte át a hangsebességet, de katasztrófája óta Oroszország nem tett jelentős erőfeszítést, hogy visszaszálljon a szuperszonikus versenybe. 1973. június 3-án, a Le Bourget nemzetközi légibemutató során az első szovjet szuperszonikus utasszállító repülőgép darabokra hullott a levegőben, és lezuhant egy lakónegyedre.
A legénység hat tagja és a falu nyolc lakosa vesztette életét. A vizsgálat nem tárt fel hibás működést a Tu-144 rendszereiben, és soha nem sikerült megállapítani a repülőgép lezuhanásának okát.
A fejlesztés elhagyásának valódi oka a szuperszonikus utasrepülés gazdasági céltalansága volt. A Tu-144-es járatra csaknem kétszer annyiba került a jegy, mint a hagyományosaké, így a gépek gyakran félig üresen repültek. Az üzemanyag, a repülőgép-karbantartás és a megfelelő földi infrastruktúra kiépítésének költségei tetemesek voltak. Ugyanakkor nem vették fontolóra kereskedelmi utak megnyitását Európába.
HIRDETÉS
