Kitálalt a WHO magyar vezetője: új járványok érkeznek, súlyos árat fizethetünk a halogatásért

Pénzcentrum: A jelenlegi adatokat látva mit gondol, milyen új járványügyi kockázatokkal kell szembenéznie Magyarországnak a következő időszakban?

Dr. Haris Hajrulahovic: Olyan újonnan felbukkanó fertőző betegségekkel szembesülhetünk, amelyek gyorsabb terjedését elősegíti, hogy a világ országai és társadalmai egyre szorosabban kapcsolódnak össze, miközben a klímaváltozás is jelentős környezeti változásokat idéz elő.

A járványok nem ismerik az országhatárokat, és az új kórokozók, legyen szó új vírusokról, antibiotikum-rezisztens baktériumokról vagy állatról emberre terjedő (zoonózis) betegségekről, gyorsan válhatnak lokális közegészségügyi fenyegetéssé.

Ez még inkább hangsúlyozza a nemzetközi együttműködésen alapuló járványügyi megfigyelés és adatmegosztás fontosságát. Ma már több hazai példa is akad arra, hogyan lehet a szakértelmet és modern technológiát összehangolni az új egészségügyi fenyegetések nyomon követésére és kezelésére. Itt van például a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium, ahol az országban elsőként rendeztek idén Nemzetközi Biobiztonsági Konferenciát, ami kiemelt hiánypótló szakmai fórumként jött létre annak érdekében, hogy kellőképpen felkészültek legyünk a jövőbeli fenyegetések kezelésére. Hiszek abban, hogy csak közös gondolkodással növelhetjük az ország korai észlelési és gyors reagálási képességét, ezáltal csökkentve a járványügyi kockázatokat, hogy hozzájáruljunk a lakosság egészségének és jólétének megőrzéséhez.

Tudom nehéz kérdés, de vajon mennyire felkészült hazánk egy esetleges új globális világjárványra? Hogyan bírná ezt az egészségügyi és a gazdasági rendszer?

Az egészségbiztonság a magyar társadalom egyik alapvető pillére. Magyarország Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatra (IHR) vonatkozó éves jelentése szerint az ország jelentős kapacitásokkal rendelkezik ahhoz, hogy hatékonyan reagáljon a különböző egészségügyi veszélyhelyzetekre és megóvja állampolgárait. Ezt az erős alapot tovább erősíti a WHO-val folytatott szoros együttműködés és információmegosztás.

Fontos, hogy a COVID-19 világjárvány tanulságait beépítsük minden felkészülési tevékenységbe. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint például

a magyarországi új koronavírus oltási program mintegy 36 ezer életet mentett meg, így ez is rávilágít arra, milyen kritikus jelentőségű a gyors, összehangolt és hatékony közegészségügyi reagálás.

Fontos megjegyeznem, hogy 2024 októberében az európai egészségügyi miniszterek elfogadták az Egészségügyi Világszervezet új Preparedness 2.0 (magyarul Felkészülés 2.0) stratégiáját, ami egy átfogó regionális cselekvési terv, és amely célja az egészségbiztonság megerősítése a WHO európai régiójában. A stratégia a COVID-19 és más egészségügyi vészhelyzetek tanulságaira épül, és előremutató keretet biztosít a felkészüléshez.

A Preparedness 2.0 számos gyakorlati WHO-eszközt is magában foglal, többek között:

• nemzeti egészségbiztonsági tervek kidolgozására vonatkozó iránymutatásokat,
• szimulációs gyakorlatokat,
• minden típusú veszélyhelyzetre felkészítő kórházi modelleket.

Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország egészségügyi és gazdasági rendszere ellenállóbb legyen egy jövőbeli világjárvánnyal szemben.

Az előbb már kiemelte a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkáját, ahol a szakemberek kiemelt szerepet tölthetnek be a magyar és nemzetközi kutatásokban.

Mély benyomást tett rám a Virológiai Nemzeti Laboratórium kiemelkedő munkája, és hálás vagyok a közelmúltban tett látogatásért ebben a legmagasabb szintű biológiai biztonságot garantáló létesítményben, ahol Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos kíséretében jártam. A laboratórium már most is jelentős mértékben járul hozzá a tudományos kutatásokhoz, és nagyra értékelem, hogy személyesen is találkozhattam a vezetőséggel. Külön örömömre szolgált, hogy Dr. Kemenesi Gáborral, a virológiai laboratórium igazgatójával előzetes megbeszélést folytattunk a WHO-val való jövőbeli együttműködés lehetőségeiről. Ez az intézmény ugyanis kulcsszereplője a magyarországi kutatásoknak, és nélkülözhetetlen feladatot lát el az újonnan megjelenő, illetve magas kockázatú kórokozók megfigyelésében, kimutatásában és elemzésében. Korszerű infrastruktúrája, virológiai szakértelme és elkötelezettsége a biológiai biztonság iránt alapvető fontosságú a fertőző betegségek megelőzése és kezelése szempontjából.

Milyen WHO-ajánlások és nemzetközi tapasztalatok támogathatják az ország biológiai biztonsági fejlesztését?

Átfogó ajánlásokat fogalmazunk meg és ösztönözzük a tagállamokat a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) betartására, amely irányt mutat a biológiai biztonsági intézkedések országos és nemzetközi szintű megerősítésére, a globális egészségbiztonság részeként. A szabályozásokat kiegészíti az Egészségügyi Világszervezet által kiadott Laboratóriumi Biobiztonsági Útmutató (Laboratory Biosecurity Guidance), amely a WHO Laboratóriumi Biológiai Biztonsági Kézikönyvére épül.

Ez a dokumentum részletes elveket és gyakorlati intézkedéseket tartalmaz annak érdekében, hogy megelőzzük a biológiai anyagokkal, technológiával vagy érzékeny információkkal kapcsolatos baleseteket vagy visszaéléseket; a teljes értéklánc mentén, a mintavételtől a tárolásig.

A WHO fontosnak tartja a nemzetközi bevált gyakorlatok megosztását is, mert az olyan országok, mint Németország vagy Hollandia, fejlett biobiztonsági keretrendszereikkel hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak. A WHO nemrégiben támogatta magyar szakértők hollandiai látogatását, ahol közvetlenül tanulmányozhatták a kutatólaboratóriumok biztonsági gyakorlatát.

Úgy vélem, hogy elengedhetetlen az egészségtudatosság növelése a magyar lakosság körében. Milyen programokat vagy intézkedéseket tart hatékonynak ennek eléréséhez?

Az egészségtudatosság és az egészségműveltség kiemelten fontos, mivel ez teszi képessé az embereket arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak saját egészségükről, megértsék az orvosi információkat, ne essenek a félretájékoztatás csapdájába, eligazodjanak az egészségügyi rendszerben, valamint egészségesebb életmódot alakítsanak ki. Ez hosszú távon jobb egészségi állapotot eredményez, és tehermentesíti az egészségügyi rendszert is.

Tudják például az olvasók, hogy az alkohol legalább hét különböző rákos megbetegedést okozhat? Ezért szorgalmazzuk az erőteljesebb figyelmeztető címkézést annak érdekében, hogy ezek a kockázatok egyértelműen észlelhetők legyenek a fogyasztók számára.

Az ilyen típusú intézkedések támogatják a tudatos választásokat, és hozzájárulnak a jobb egészségpolitikai döntésekhez. Magyarországon már több ilyen program is elindult, és ezek jelentős mértékben hozzájárulnak az egészségtudatosság javulásához.

Egy másik hatékony stratégia az egészségnevelés beépítése az oktatásba, minden iskolai szinten. A gyerekek és fiatalok számára már korán tanítani kell a táplálkozás, testmozgás, higiénia, védőoltások és betegségmegelőzés alapelveit. Az időben kialakított egészséges szokások nagy eséllyel a felnőttkorban is megmaradnak, és a fiatalok otthon is megosztják tudásukat, ami így egyfajta láncreakcióként terjedhet a közösségben.

A digitális egészségügyi műveltség is egyre fontosabbá válik. Különösen hasznosnak tartjuk azokat a programokat, amelyek segítik az embereket megbízható online egészségügyi információk megtalálásában és értelmezésében. Olyan online platformokat, mobilalkalmazásokat és digitális egészségportálokat kell fejleszteniük az országoknak, amelyek ellenőrzött, tudományos alapú információkat kínálnak és egyszerűen elérhetővé teszik az egészségügyi szolgáltatásokat. Ezzel az emberek is tudatosabb döntéseket hozhatnak.

Ha már említette a digitalizációt, ez napjaink egyik kulcskérdése. Milyen szerepet játszik az egészségügyben, és hogyan áll hazánk ezen a téren?

A digitális egészségügyi megoldások, mint például az elektronikus egészségügyi nyilvántartások, a távgyógyászat, a mesterséges intelligencia és az adatalapú döntéshozatal, átalakítják az egészségügyi ellátást:

• javítják a betegellátást,
• egyszerűsítik az adminisztratív folyamatokat,
• elősegítik a korai betegségfelismerést, valamint
• lehetővé teszik a személyre szabottabb kezelést.

Az olyan innovációk, mint a hordható egészségügyi eszközök, a távoli betegmonitorozás vagy az MI-alapú diagnosztikai rendszerek, segíthetnek áthidalni az ellátási szakadékokat, és ellenállóbbá, költséghatékonyabbá tehetik az egészségügyi rendszereket. Magyarország is jelentős előrelépést tett az egészségügy digitalizációja terén, különösen az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetésével, amely egy központosított digitális platform, és összeköti az egészségügyi szolgáltatókat, gyógyszertárakat és betegeket. Ez a rendszer lehetővé teszi az adatok zökkenőmentes megosztását, ezáltal összehangoltabb és hatékonyabb betegellátást biztosít.

Emellett hazánk kiterjesztette a távgyógyászati szolgáltatásokat, mesterséges intelligenciát is alkalmaz a diagnosztikában, és megerősítette a kiberbiztonsági intézkedéseket az egészségügyi adatok védelme érdekében. Persze továbbra is akadnak kihívások, például az egyenlő hozzáférés biztosítása a digitális eszközökhöz vagy a legújabb technológiák mélyebb integrációja.

Mi a véleménye a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az egészségügyben?

A mesterséges intelligencia már most is forradalmasítja az egészségügyet: átalakítja a diagnosztikai és terápiás folyamatokat, támogatja a gyógyszerfejlesztést, a betegségek nyomon követését, a járványokra adott válaszokat, valamint az egészségügyi rendszerek működésének hatékonyságát. Folyamatosan tanulunk arról, hogy ez a technológia milyen új módokon alkalmazható az egészség szolgálatában. A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt magában a korai betegségfelismerés, a jobb előrejelzések és a források hatékonyabb elosztása terén. Emellett hozzájárul a személyre szabottabb kezelésekhez, támogatja az egészségügyi dolgozókat és megerősíti a közösségek képességeit is.

Már rendelkezésre állnak megbízható tudományos bizonyítékok, amelyek szerint javíthatja a diagnosztikai pontosságot, optimalizálhatja a terápiás döntéseket, valamint növelheti a betegellátás minőségét és biztonságát. Fontos azonban megemlíteni, hogy nem megfelelő szabályozás vagy alkalmazás esetén a mesterséges intelligencia komoly kockázatokat is hordozhat. Ilyenek például:

• etikai aggályok, mint az emberi méltóság, autonómia és igazságosság tiszteletben tartása,
• adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kihívások, valamint
• technikai problémák, például algoritmikus torzítás vagy diszkrimináció.

A kihívások kezelése érdekében számos ország dolgozik ki szabályozási keretrendszereket és irányelveket, amelyek biztosítják a megfelelő felügyeletet, elszámoltathatóságot és átláthatóságot a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazása során.

A klímaváltozás elkerülhetetlen kérdés, amely komoly hatással van az egészségügyre. Milyen kihívásokat jelenthet ez számunkra?

A klímaváltozás nem csak környezeti kérdés, hanem egy egészségügyi vészhelyzet is, amely az életünk minden területére kihat. Az Egészségügyi Világszervezet európai régiója jelenleg a világ leggyorsabban melegedő régiója. Az elmúlt ötven évben az éghajlattal összefüggő katasztrófák, köztük a hőhullámok, áradások és viharok az ötszörösére nőttek. A következmények pusztítók.

A legfrissebb példa a 2024 szeptemberében tapasztalt szélsőséges, hosszan tartó csapadék, amely széles körű áradásokat okozott több európai országban, így Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Moldovában, Romániában és Szlovákiában is.

A hőhullámok aközben tízezrek halálát okozzák minden évben, amelyek nemcsak emberi tragédiákat, hanem egészségügyi rendszerek túlterhelését is eredményezik. Az elmúlt öt évtizedben csak a klímaváltozással összefüggő katasztrófák közel félbillió dollár (közel 180 ezer milliárd forint) gazdasági veszteséget okoztak, amely nemcsak nemzeti gazdaságokat, de a lakosság megélhetését is súlyosan érinti.

A klímaváltozás emellett:

• elősegíti a fertőző és szúnyogok által terjesztett betegségek terjedését,
• súlyosbítja a levegőszennyezést,
• veszélyezteti a víz- és élelmiszerbiztonságot,
• így összetett közegészségügyi fenyegetést jelent.

A legsebezhetőbbek a gyerekek, az idősek és a hátrányos helyzetű közösségek, és ők szenvedik el a legsúlyosabb következményeket. A klímaváltozás mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, kényszerű migrációt, de bizalmi válságot is eredményezhet. Magyarország sem kivétel a kihívások alól. Az emelkedő hőmérséklet és a szélsőséges időjárási események növekvő valószínűsége rávilágít a közös sebezhetőségünkre.

Fotók: Jeki Gabriella