Hal�lb�ntet�s nincsEgyetlen r�vid mondat az eg�sz. "Hal�lb�ntet�s nincs" - �gy sz�l a n�met alkotm�ny 120. paragrafusa, �s ez a tilalom egybehangz� jogi magyar�zatok szerint egyenesen k�vetkezik az alkotm�ny sokat id�zett els� bekezd�s�b�l: "Az ember m�lt�s�ga s�rthetetlen". A hal�lb�ntet�s tilalma az alkotm�nynak azok k�z� a rendelkez�sei k�z� tartozik, amelyek l�nyeg�ben nem m�dos�that�ak. Hogy valaha egyszer bek�vetezhet-e v�ltoz�s, az a mai N�metorsz�gban kiz�r�lag jogelm�leti k�rd�s, �s ez a k�rd�s nem mondhat� k�l�n�sebben id�szer�nek. A politikusok �s jog�szok t�lnyom� t�bbs�ge egy�rtelm�en a hal�lb�ntet�s ellen van. A t�rt�nelmi h�tt�r k�nnyen �sszefoglalhat�: a n�cizmus �veiben a polg�ri �s katonai b�r�s�gok - els�sorban az �gynevezett n�pb�r�s�gok - olyan m�rt�kben �ltek vissza a hal�lb�ntet�ssel, hogy 1945 ut�n mind a megsz�ll� hat�s�gok, mind a 49-ben megalakul� nyugatn�met parlament egyik els� dolga a hal�lb�ntet�s elt�rl�se volt. A t�rt�nelem ir�ni�ja, hogy 49-ben, a parlamentben a hal�lb�ntet�s elt�rl�s�ben az akkori parlamenti sz�ls�jobbnak is szerepe volt: ezek a k�pvisel�k arra t�rekedtek, hogy megk�m�lj�k a h�bor�s b�n�s�k �let�t. Ett�l eltekintve azonban a s�lyos t�rt�nelmi tanuls�g N�metorsz�gban tal�n m�g ink�bb nyomat�koss� teszi azt az �rvet, amelyre sok m�s helyen is hivatkoznak a hal�lb�ntet�s ellenz�i: mindig megvan a kock�zata annak, hogy a b�r�s�g j�v�tehetetlen t�ved�st k�vet el. A n�ci N�metorsz�gban t�bb mint 16.000 embert v�geztek ki - �s nehogy valaki f�lre�rtse, ez a sz�m a b�r�s�gok �ltal, legal�bb form�lis t�rgyal�s ut�n kimondott hal�los �t�letekre vonatkozik. Ami a 45 ut�ni helyzetet illeti, a megsz�ll� hat�s�gok szigor�s�ga m�g megengedett egy kiv�telt: eml�kezetes, hogy a n�rnbergi perben a n�ci h�bor�s b�n�s�k k�z�l t�bbet hal�lra �t�ltek. Az�ta N�metorsz�g nyugati fel�ben nem volt hal�los �t�let, Keleten viszont az 53-as munk�sfelkel�s ut�n a szovjet �s az NDK hat�s�gok egy�ttm�k�d�s�vel t�bb hal�los �t�letet is v�grehajtottak. Az NDK-ban csak 1981-ben f�ggesztett�k f�l, �s 1987-ben t�r�lt�k hivatalosan is a b�ntet� t�rv�nyk�nyvb�l a hal�lb�ntet�st. Az NDK-ban a h�bor� ut�ni �vtizedekben 205 embert v�geztek ki. Figyelemre m�lt�, hogy az NDK-ban az 50-es �s 60-as �vekben v�grehajtott hal�los �t�letek t�bbs�g�t �llamellenes b�ncselekm�nyek miatt szabt�k ki. A hal�lra �t�ltek k�z�tt kisebbs�gben voltak az olyan k�z�ns�ges b�n�z�k, mint p�ld�ul a gyilkosok. A mai n�met k�zv�lem�ny nem nagyon k�l�nb�zik m�s orsz�gok�t�l: egy-egy nagy felh�borod�st kelt� b�ncselekm�ny nyom�n fel�l�nk�l a k�vetel�s, hogy legal�bb a gyermekgyilkosokat �s hasonl� gazembereket ki kellene v�gezni, de a k�zv�lem�nykutat�sok szerint a hal�lb�ntet�s vissza�ll�t�s�t nem t�mogatn� a t�bbs�g. A n�met politikai �letben - legal�bbis a parlamenti p�rtok k�r�ben - pedig egy�rtelm�en nincs t�mogat�ja a hal�lb�ntet�s vissza�ll�t�s�nak. Mind az alkotm�nyb�r�s�g, mind a parlament az ut�bbi �vekben is t�bbsz�r �ll�st foglalt a hal�lb�ntet�s ellen, m�gpedig nemcsak N�metorsz�gban, hanem �ltal�ban is. A nagy sz�vets�gessel �s bar�ttal, az Egyes�lt �llamokkal szemben N�metorsz�g nem t�l sokat tud el�rni, de a vita folyamatosan zajlik. Tavalyel�tt p�ld�ul a parlament egyhang�lag megszavazott egy hat�rozatot, amely a hal�lb�ntet�s elt�rl�s�re sz�l�totta f�l az Egyes�lt �llamokat. A Bundestag k�pvisel�i ugyanazokra a megd�bbent� esetekre hivatkoztak, amelyeket a n�met sajt� is rendszeresen meg�r: az Egyes�lt �llamokban sorozatosan mondanak ki hal�los �t�leteket �rtatlanok ellen, �s ezeket nem ritk�n v�gre is hajtj�k. N�metorsz�gban rosszall�ssal, b�r ugyanakkor meglehet�sen tehetetlen�l fogadj�k az olyan eseteket, mint legut�bb a LaGrand fiv�rek�. A k�t, Amerik�ban �l� n�metet gyilkoss�g v�dj�val v�gezt�k ki, an�lk�l, hogy n�met konzuli seg�ts�get kaptak volna. N�metorsz�gban legf�ljebb 15 �vi b�rt�nre kellett volna sz�m�taniuk. Az eset miatt N�metorsz�g a h�gai nemzetk�zi b�r�s�gon beperelte az Egyes�lt �llamokat, �s Washingtont legal�bb jelk�pesen elmarasztalt�k - ami a k�t kiv�gzett fiatalemberen persze m�r nem seg�tett, �s a n�meteket aggasztja, hogy hasonl� sors az�ta is fenyegetheti az Amerik�ban �l� n�meteket. A n�metek a maguk r�sz�r�l nemzetk�zileg is betartj�k a hal�lb�nt�s-ellenes �ll�spontjukat. A n�met hat�s�gok m�g k�lf�ldi �llampolg�rt sem szolg�ltathatnak ki olyan orsz�gnak, amelyben hal�los �t�let fenyegeti. Egy friss p�lda szerint m�g egy t�r�k �llampolg�rs�g�, vesz�lyes iszl�m terrorist�t sem adhatnak ki T�r�korsz�gnak, ha el�bb nem kapnak biztos�t�kot arra n�zve, hogy az illet�n nem hajtanak v�gre hal�los �t�letet. A n�metek a k�lf�ldi b�r�s�gok f�ggetlens�g�be nem avatkoznak ugyan be, de a korm�nyokt�l k�rnek biztos�t�kot arra, hogy ha a b�r�s�g hal�los �t�letet szabna ki, akkor az �t�letet nem hajtj�k v�gre. Lehet, hogy lesznek, akik ezt t�lz�snak v�lik, de N�metorsz�gban nemr�g arr�l is kisebb vita bontakozott ki, hogy Afganiszt�nban a n�met k�l�nleges alakulatok �tadhatt�k-e az elfogott - �s am�gy persze itt sem �ppen n�pszer� - t�libokat az amerikaiaknak, hiszen az Egyes�lt �llamokban �ket is hal�lb�ntet�s fenyegeti. A n�met politika jobb�t� sz�nd�k�nak m�sik fontos alanya K�na, amely az Egyes�lt �llamok mellett szint�n azok k�z� az orsz�gok k�z� tartozik, amelyek rend�thetetlen�l hajtj�k v�gre a hal�lb�ntet�seket, nem utols�sorban gazdas�gi b�ncselekm�nyek miatt is. N�metorsz�g, amely egy�bk�nt is sokr�t� seg�ts�get ny�jt a harmadik vil�gnak, K�n�ban a jogrend er�s�t�s�ben, a b�r�k k�pz�s�ben is seg�t, �s ezt a befoly�s�t is igyekszik f�lhaszn�lni arra, hogy lebesz�lje a k�naiakat a hal�los �t�letekr�l. 2002. j�nius |
Ehhez kapcsol�dik: | k�vetkez� cikk | |
vissza az �tlaphoz |