Legfrisebb h�reink

K�szletkis�pr� akci�!

2018.12.31-ig 50%-os kedvezm�ny

Kedves L�togat�! 2018. december 31-ig f�l�ron juthat hozz� az ERTMS tril�gia legfrissebb k�tet�hez, a 2015-ben a Magyar K�zleked�si Kiad� gondoz�s�ban megjelent ETML � Az Egys�ges Eur�pai Vas�ti �zemir�ny�t�si R�teg c�m� k�nyvh�z. A kiadv�ny � el�djeihez, az ETCS �s az EIRENE k�nyvekhez hasonl�an � k�pekkel �s magyar�zatokkal gazdag�tva mutatja be ez�ttal az ERTMS forgalmi szakter�lethez kapcsol�d� alrendszer�t.

A f�bb param�terek:

� 480 oldal,

� t�bb mint 60 fot�,

� t�bb mint 200 �bra,

� 130 t�bl�zat,

� 13 fejezet.

A k�nyv megv�s�rolhat� a szerz�t�l, �rdekl�d�s eset�n k�rem h�vja az al�bbi telefonsz�mot: 30/293-6497.

�rdekli a v�lasz az al�bbi k�rd�sekre?

- Mi�rt k�tv�g�ny�nak �p�lt a vil�g els� vas�tvonala?

- Milyen forgalomszervez�si probl�m�k k�s�rt�k a vasutakat a f�nykort�l napjaink nagysebess�g� k�zleked�s�ig?

- Hogyan seg�tett�k a biztos�t�berendez�si �s t�vk�zl�si fejleszt�sek a forgalomszervez�st, �s hogyan �szt�n�zte ut�bbi a k�t technika fejl�d�s�t?

- Hogyan zajlott a magyar vas�t �zemir�ny�t�s�nak 150 �ves szervezeti form�l�d�sa a mindenkori k�zleked�si �s politikai elv�r�sok mellett?

- Tudta-e, hogy 150 �ves probl�ma az infrastrukt�ra m�k�dtet�k �s oper�torok sz�tv�laszt�sa, illetve integr�lt m�k�d�s�k k�rd�sk�re?

Ha igen, akkor ez a k�nyv �nnek sz�l! Napjainkban pedig az ETML egyed�l�ll� egys�ges�tett k�lcs�n�s adatcsere kialak�t�s�t, fejlett, az Uni� eg�sz ter�let�re kiterjed� vonatk�vet� rendszer megval�sul�s�t jelenti. Specifik�ci�iban azonban az �zemir�ny�t�s teljes horizontj�t lefed� elemek is megtal�lhat�ak, amelyeket a k�nyv kronologikus fel�p�t�se kapcs�n az Olvas� is megismerhet, garant�lva azt is, hogy ezek a kiss� elfeledett t�m�k egy �vtizeden bel�l � ha esetleg m�s k�nt�sben is � de ism�t felsz�nre ker�lnek.

A specifik�ci�s munk�k kiv�teles felt�r�sa nyom�n az Olvas� szembes�lhet azzal is, hogy egy ilyen komplex rendszern�l egyes esetekben nem elegend� a specifik�ci�k korrekci�ja, hanem p�ld�ul a gyakorlatba val� �t�ltet�skor ak�r mag�t a koncepci�t is meg kell v�ltoztatni. E folyamat felt�r�sa �s bemutat�sa emeli kedvencemm� e k�tetet, �s aj�nlom sz�vb�l minden, a Vas�t ir�nt �rdekl�d�nek.

Megjelent az EIRENE (GSM-R) k�nyv

�r�mmel t�j�koztatjuk a kedves L�togat�kat, hogy 2010. december 17-�n a M�V Zrt. Baross G�bor Oktat�si K�zpont kiad�s�ban megjelent az EIRENE � Az Egys�ges Eur�pai Vas�ti Integr�lt R�di�h�l�zat c�m� k�nyv (GSM-R). A kiadv�ny � el�dj�hez, az ETCS k�nyvh�z hasonl�an � k�pekkel �s magyar�zatokkal gazdag�tva mutatja be ez�ttal az ERTMS kommunik�ci�s alrendszer�t.

A f�bb param�terek:

� 246 oldal,

� t�bb mint 80 fot�,

� t�bb mint 80 �bra,

� 35 t�bl�zat,

� 14 fejezet.

A k�nyv megv�s�rolhat� a M�V Zrt. Baross G�bor Oktat�si K�zpontban, Budapest VIII., Luther u. 3. alatt. A k�nyv �ra: brutt� 4.100,- Ft.

Legfrissebb h�reink

GSM-R � la France [2010-06-24]

Speci�lis konstrukci�ban, PPP beruh�z�sk�nt �p�ti ki �s �zemelteti GSM-R h�l�zat�t Franciaorsz�g. Az al�bbiakban �ttekintj�k, hogyan is zajlott a projekt indul�sa.

Az els� GSM-R specifik�ci�k m�r a 90-es �vekben megjelentek. Az Eur�pai Uni� pedig m�r akkor �rthet�v� tette, hogy a rendszer bevezet�s�t �s alkalmaz�s�t az teljes Uni� ter�let�n elv�rja. Ezen �ltal�nos�t�sok mellett azonban sz�molni kellett �s kell azzal, hogy az egyes orsz�gok tekintet�ben m�s �s m�s lesz a bevezet�s sebess�ge, valamint, hogy egy adott orsz�gbana bevezet�s �s teljes kiterjeszt�s id�tartama alatt a r�gi �s az �j technol�gia k�z�tti �tmenetet kiemelt fontoss�ggal kell menedzselni.

Maga a migr�ci� elm�letben k�t �ton j�rhat�. A mobil orient�lt esetben a vas�ti j�rm�veket du�l r�di�kkal szerelik fel, amelyek k�pesek kezelni mind az �j (GSM-R), mind a r�gi (jellemz�en anal�g) rendszert. A h�l�zat orient�lt megk�zel�t�s eset�n a fed�lzeti r�di�k vagy egyik, vagy m�sik r�di�rendszert k�pesek kezelni, s a vas�tvonalak ment�n az �j �s a r�gi rendszer p�rhuzamosan m�k�dik mindaddig, m�g a r�gi rendszer teljesen ki nem szorul a j�rm�oldalon.

A francia szerevzeti form�t tekintve az oper�tori feladatokat ell�t� SNCF vas�tt�rsas�g mellett az RFF (R�seau Ferr� de France) 1997-ben alakult meg, mint a vas�th�l�zat tulajdonosa �s �zemeltet�je. E fel�ll�sban az RFF lett a projektgazda �s a GSM-R oper�tor. A 2000 k�rny�ki kiindul�si �llapotot mintegy 14 000 kilom�ternyi anal�g infarstrukt�ra (1 800 km nagysebess�g�, 12 200 hagyom�nyos sebess�g� vonalon) �s 8 300 darab anal�g kabin r�di�val felszerelt SNCF j�rm� jellemezte.

Az el�zetes hat�stanulm�nyok �s megval�s�that�s�gi tanulm�nyok alapj�n a francia t�rsas�g az egy infrastrukt�ra � du�l r�di�k strat�gi�t v�lasztotta. Legfontosabb el�nyek�nt az egy vonalon egy technol�gia szempontj�t hozt�k fel, ami els�sorban az ir�ny�t�i kommunik�ci� ter�let�n jelent k�nnyebs�get, valamint, hogy a du�l k�sz�l�kek alkalmaz�s�val a GSM-R-rel felszerelt �s a nem felszerelt k�rzeteken �t zajl� k�zleked�s egyszer�en megoldhat�.

Az orsz�g m�ret�b�l ad�d�an el�zetesen 3+1 f�ldrajzi ter�letre osztott�k az orsz�gos bevezt�s �temez�s�t, amely az eredeti tervek szerint 2012-2015 k�z�tt be kellett fejez�dj�n. A h�rom z�n�n k�v�l k�l�n fejleszt�si l�pcs�t jelentett a f�v�rost�l keletre tal�lhat� ter�let a maga mintegy 2 000 kilom�ternyi vas�tvonal�val, ahol a pilot telep�t�s (P�rizs � ar Le Duc) �s a nagysebess�g� francia-n�met vas�ti �sszek�ttet�s val�sult meg 2006 �s 2009 k�z�tt.

A GSM-R hazai ki�p�t�si munk�latai melett id�k�zben megval�sult a h�l�zati (roaming) �sszek�ttet�s a n�met, abelga, a holland, a sv�jci �s az olasz h�l�zatokkal. Napirenden van a spanyol, a luxemburgi, az angol �s az Eurotunnel h�l�zatokkal val� kapcsolat kialak�t�sa. Mindez el�rel�that�an 2 �ven bel�l megval�sulhat.

A korai telep�t�seket nagyban seg�ti a P�rizs k�zel�ben kialak�tott r�vid, mind�ssze kilenc b�zis�llom�ssal m�k�d�, laborat�riummal �sszek�t�tt tesztszakasz. T�bb kezdeti probl�m�t orvosoltak itt az�ta a besz�ll�t�k k�zrem�k�d�s�vel, s n�h�ny komolyabb szint� k�rd�s is vizsg�lat alatt van, mint p�ld�ul a h�l�zat �jrakiv�laszt�s folyamata, a frekvenciatervez�s sok-felhaszn�l�s k�rnyezetben, nagyteljes�tm�ny� ad�-vev�k zavartat�si k�r�lm�nyei, vagy �ppen a felhaszn�l�i szok�sokban okozott v�ltoz�sok.

A h�rom z�n�t �rint� telep�t�s els� f�zisa 2006-ban indult, ekkor t�zte ki az RFF az �szaki z�na 3 �v alatt t�rt�n� ki�p�t�s�t �s annak 15 �ven kereszt�l t�rt�n� �zemeltet�s�t PPP finansz�roz�si form�ban, azaz a mag�nt�ke bevon�s�val. Ahogy arr�l m�r kor�bban besz�moltunk (2009.04.06.), a PPP form�ban megval�sul� beruh�z�s jelent�s m�ret� h�l�zatr�szt �rint. A szerz�d�s al��r�s�t 2010 els� fel�re tervezt�k, s az �zemeltet�s k�r�be a ki�r�sban bevont�k a kor�bban m�r kialak�tott szakaszokat is.

Ilyen p�ld�ul a P�rizst�l a keleti hat�rig h�z�d� East European High Speed Line is, ahol az ETCS (2-es szint) magas fok� ig�nyeinek kiszolg�l�s�ra kett�z�tt kialak�t�st terveztek. Azaz minden ter�leten kett�s lefedetts�get alak�tottak ki �gy, hogy az egy ter�letet kiszolg�l� k�t BTS k�t k�l�nb�z� BSC-hez kapcsol�dik.

Ez �s a p�rhuzamos hagyom�nyos sebess�g� vas�tvonal k�zels�ge esetenk�nt komoly kih�v�st jelentett a sz�k frekvenciatartom�ny tekintet�ben, amelyet a h�l�zattervez�s sor�n kiemelt figyelemmel k�s�rtek.

A vonalon a hagyom�nyos TVM 430 �s az ETCS 2-es szintje szolg�lja majd az e k�t rendszerrel felszerelt francia TGV �s a n�met ICE vonatokat. Napjainkban az ETCS 2-es szint migr�ci�j�nak befejez�s�ig csak a TVM 430 �zemel.

�rdekes tapasztalat, hogy a QoS (Quality of System) tapasztalatok begy�jt��s�t �s ki�rt�kel�s�t nehez�ti, hogy a hagyom�nyos GSM-hez k�pest itt j�val ritk�bb a forgalom a csatorn�kon. Emiatt a megszokott statisztikai m�dszereken alapul� vizsg�lat nem c�lravezet�. Speci�lis diagnosztikai gy�jt�eszk�z�knek kell a forgalmat figyelni�k, �s t�bb sz�z �r�s t�nyleges felhaszn�l�si forgalmi adat alapj�n lehet relev�ns eredm�nyeket meghat�rozni.

Az eddigi tapasztalatok birtok�ban az RFF �s az SNCF akt�van r�szt vesz a specifik�ci�k tov�bbfejleszt�s�ben, kiemelten kezelve az orsz�gukat is jelent�sen �rint�, a hagyom�nyos �a nagysebess�g� vonalak p�rhuzamos m�k�dtet�s�nek �rdek�ben l�trehozott fejlett v�szh�v�s-kezel�st (eREC).

ETCS nach Deutscher Art [2010-06-24]

�T�ls�gosan lass� az ETCS telep�t�se N�metorsz�gban� � hangzik el sokszor a nemzetk�zi f�rumokon. M�rpedig tudjuk, hogy Eur�pa egyik h�z� orsz�ga �ppen N�metorsz�g, �gy az EU sz�m�ra is kulcsk�rd�s a n�met hozz�ll�s.

A vas�thoz val� n�mrt hozz��ll�ssal tudjuk j�l, hogy nincsen gond, mi t�bb, a VDE-8 fed�nev� projekt m�g a n�met vas�t �let�ben sem kis falat. A Berlin �s N�rnberg k�z�tti, eg�sz Kelet-N�metorsz�gon kereszt�l az �szak-d�li �sszek�ttet�st megval�s�t� vas�tvonal t�bb sz�z kilom�teres vas�tfejleszt�st jelent. A nagysebess�g� vas�tvonalon az ETCS 2-es szint telep�t�se messze a legnagyobb ETCS fejleszt�s N�metorsz�gban. A vonal er�sen vegyes forgalm�, s a vonatoknak a vonalat tark�t� sz�mos alg�ttal is meg kell b�rk�zni, ami k�l�nleges k�vetelm�nyeket t�maszt mind a GSM-R-rel, mind az ETCS-szel szemben egyar�nt.

�rdekess�g, hogy a vonatoknak az alagutakban val� tal�lkoz�s�nak fel�gyelet�t az ETCS ezen opcion�lis funkci�j�val k�v�nj�k ell�tni. Ez�ltal megel�zhet�ek az egym�ssal a p�rhuzamos v�g�nyokon szemben k�zleked� teher- �s szem�lysz�ll�t� vonatok �ltal okozott hirtelen l�gnyom�sv�ltoz�sb�l ad�d� k�rok illetve kellemetlens�gek.

N�metorsz�gnak l�nyeg�ben ez az els� nagy kiterjed�s� teljess�g�ben kereskedelmi, �m �gy tov�bbra is pilot projektje. A bevezet�ben eml�tett fesz�lts�g, azaz a ki�p�t�s lass�s�g�nak okak�nt egy�bk�nt a n�metek gyakorlaitlag az �sszes nemzetk�zi f�rumon hangoztatj�k, hogy vizsg�lataik sor�n az ETCS 2-es szintet a hagyom�nyos, �m funkcionalit�s�ban �s biztons�g�ban az ETCS 2-es szinttel �sszem�rhet� LZB-n�l h�romszor, a fejletlenebb hagyom�nyos n�met PZB-n�l pedig t�zszer dr�g�bbnak tal�lt�k. A vontat�j�rm�vek tekintet�ben sem jobb a helyzet, minthogy a DB hozz�vet�leg 10 000 �rintett vontat�j�rm� felszerel�s�r�l kell gondoskodjon, amib�l napjainkban m�g csup�n annak 1%-a, eg�szen pontosan 83 darab j�rm� van felszerelve ETCS fed�lzeti berendez�ssel. Ezek f�k�nt a a hat�rokon �tkel� vontat�j�rm�vek k�z�l ker�ltek ki.

A VDE-8 projekt 2015-�s v�rhat� lez�r�s�t k�vet�en pedig m�r �csak� 32 000 kilom�ter vas�tvonal ETCS-fejleszt�s�vel kell tervszer�en sz�molniuk. Az ETCS sz�les m�rt�k� elterjeszt�s�hez a 2020-ig tart� id�szakra sz�molva terv szinten mintegy 4 milli�rd eur� lenne sz�ks�ges a p�ly�k �s a j�rm�vek felszerel�s�hez. Erre a VDE-8 projekten t�l semmif�le konkr�t keret nem l�tszik egyel�re, j�llehet rem�lhet�leg 2012 k�rny�k�n �tad�sra ker�lhet m�g a Ludwigshafen � Saarbr�cken szakasz (135 km, Ansaldo) �s a N�rnberg � M�nchen szakasz (166 km, Thales).

Sikeres ERTMS p�ly�zat Magyarorsz�gon [2010-06-24]

A M�V-TRAKCI� Zrt. 2 milli� eur�s t�mogat�st nyert az Eur�pai Uni� TEN-T p�ly�zat�n az ETCS vonatbefoly�sol� rendszer fed�lzeti alrendszer�nek telep�t�s�re a megl�v� 10 darab Siemens Taurus �s a beszerz�s alat l�v� 25 darab Bombardier Traxx mozdonyokra.A 35 j�rm� ezzel nem csak az ETCS 2-es szint� p�ly�kon, de a magyar, osztr�k �s n�met STM moduloknak k�sz�nhet�en az EVM, PZB, LZB felszerelts�g� szakaszokon is k�pes lesz k�zlekedni, jelent�sen kit�g�tva ezzel e mozdonyok akad�lyoztat�s n�lk�li k�zleked�si sugar�t. Ennek viszont megvan az �ra is, hiszen az el�zetes becsl�sek alapj�n a 2 milli� eur�s t�mogat�s mellett tov�bbi 11,5 milli� eur� sz�ks�ges a kivitelez�shez, �gy az �sszesen 13,5 milli� eur�s projekt jelent�s t�tel a vontat�si t�rsas�g �let�ben. A felszerel�sek befejez�se 2012 v�g�re v�rhat�.

�j h�nap, �j szavaz�s [2009-11-12]

El�z� szavaz�sunkban a 4e-lapok gyorsas�g�r�l k�rdezt�k, ahol is meglehet�sen biztat� eredm�nyt �rt�nk el. Ez alkalommal arr�l k�rdezz�k, ismeri-e H�rlev�l szolg�ltat�sunkat, amellyel azonnal �rtes�lhet arr�l, ha friss inform�ci� v�lik el�rhet�v� a 4e-lapokon? K�rj�k szavazzon!

Elismer�sre m�lt� vas�tfejleszt�si program D�ni�ban [2009-11-12]

Majd k�t �ve, m�g 2007. november 28-�n adtunk h�rt (l�sd H�rach�vum) a d�n vasutak meg�jul�s�r�l. A rendk�v�l elhanyagolt h�l�zatra igencsak r�f�rt a v�ltoz�s. Az akkori besz�mol�nkban olvashat� felk�sz�l�s az�ta meghozta gy�m�lcs�t, hiszen a d�n vas�t 5 milli�rd doll�ros, azaz 3,2 milli�rd eur� �rt�k� programot val�s�t meg a k�zelj�v�ben.

Az amerikai Parsons c�g, a Ramboll (DK), az Atkins (UK) �s az Emch+Berger (CH) v�llalatokkal k�z�sen 12 �ves (opci�val kieg�sz�tett) �tfog� tan�csad�i szerz�d�st nyert meg a d�n vas�t 2021-ig t�rt�n� moderniz�l�s�val kapcsolatosan.

A csoport feladata a tenderek el�k�sz�t�se, a szerz�d�sekhez kapcsol�d� t�rgyal�sok lebonyol�t�sa, besz�ll�t�k fel�gyelete, valamint egy el�zetes fejleszt�si terv �s az ERTMS-nek a d�n f�vonalakon t�rt�n� bevezet�s�nek fel�gyelete lesz. Az ETCS 2-es szintj�nek bevezet�se mellett nagy hangs�ly helyez�dik a k�zponti forgalomir�ny�t� rendszerek alkalmaz�s�ra is. A programban 3200 kilom�ternyi vas�tvonal �s n�gy oper�tor 560 j�rm�v�nek meg�j�t�s�ra ker�l sor.

Friss�lt az Arck�pcsarnok [2009-11-12]

�jra nagyot �g�r az UIC. A meg�jul�s �rdek�ben teljes vez�rkarcsere zajlott le id�n az UIC-ben. A kor�bban hasonl� c�llal kinevezett Luc Aliadière-t Jean-Pierre Loubinoux v�ltja, m�g az UIC eln�k�nek Ishida Yoshio-t v�lasztott�k meg. R�vid bemutat�sukat megtal�lja az ERTMS lap Arck�pcsarnok men�pontj�ban.

A M�V ETCS L2 rendszerre vonatkoz� k�vetelm�nyeir�l [2009-08-01]

Ism�t a Vezet�kek Vil�ga szakfoly�iratb�l csemeg�z�nk, melynek ez �vi 2. sz�m�ban egy kor�bbi cikk folytat�sak�nt az ETCS 2-es szint tervez�si k�rd�seir�l kapunk gyakorlati t�j�koztat�st. Keresse a Cikkek rovatot!

Elfogadt�k az ERTMS Eur�pai Fejleszt�si Tervet [2009-08-01]

Jelent�s el�rel�p�s t�rt�nt az ERTMS ter�let�n 2009. j�lius 22-�n az�ltal, hogy az Eur�pai Bizotts�g hosszas vita ut�n elfogadta az ERTMS Eur�pai Fejleszt�si Terv�t (European Deployment Plan (EDP) for ERTMS). Ha a terv saroksz�mait a tag�llamok egyt�l-egyig komolyan veszik, akkor 2020-ra ERTMS rendszerekkel felszerelt korridorok k�tik �ssze Eur�pa legf�bb csom�pontjait, bele�rtve p�ld�ul Stockholmot, Vars�t, Constanta-t �pp�gy, mint Genov�t, Valenci�t avagy Rotterdamot.

Karel Vinck eur�pai ERTMS koordin�tor szavaival �lve a fejleszt�si terv minden �rintettnek megadja a lehet�s�get arra, hogy az ERTMS-ben rejl� lehet�s�geket kiakn�zza. A Bizotts�g mindezt az �jra megny�l� ERTMS fejleszt�seket c�lz� TEN-T alappal �szt�nzi.

Az EDP 2009. szeptember 1-vel hat�lyos, helyettes�tve minden kor�bbi ERTMS fejleszt�sekkel kapcsolatos el��r�st. Legf�bb c�lja, hogy a k�l�nf�le ERTMS berendez�sekkel felszerelt vontat�j�rm�vek, mozdonyok �s motorvonatok t�bb �s t�bb vas�tvonalat, kik�t�t, logisztikai k�zpontot legyenek k�pesek el�rni an�lk�l, hogy az ERTMS-en fel�l nemzeti rendszerekre lenne sz�ks�g�k. A 24 000 kilom�ternyi vas�tvonalat �rint� ETCS fejleszt�sek kapcs�n az EDP k�t f� id�beli hat�rvonalat h�z meg:

- 2015-ig a tag�llamoknak a 6 ERTMS korridor t�lnyom� r�sz�t fel kell szerelni�k (9 000 km),

- 2020-szal bez�r�lag a korridorok teljes ki�p�tetts�ge (tov�bbi 5 500 km), �s sz�mos kulcsfontoss�g� tehersz�ll�t�si csom�pont v�rkering�sbe kapcsol�sa (10 000 km) a feladat.

A gerinch�l�zat megszil�rd�t�sa �rdek�ben az EDP k�telez�v� teszi az ETCS ki�p�t�s�t valamennyi EU �ltal finansz�rozott p�lyaoldali projekt eset�ben, ahol a jelz�- �s biztos�t�berendez�si rendszer �rintett. Az eddigi torzul�sok cs�kkent�se c�lj�b�l az EDP k�telezetts�geket �r el� a fed�lzeti alrendszerek kapcs�n is: valamennyi 2010. janu�r 1 ut�n beszerz�sre ker�l� vagy 2015. janu�r 1 ut�n �zembe helyezend� �j mozdony, motorvonat vagy egy�b vas�ti j�rm� eset�n az ERTMS-szel val� felszerelts�g k�telez�. Felment�st csak kiv�teles esetben kaphat n�h�ny nemzeti �s region�lis szolg�ltat�s. A r�di�rendszerek kapcs�n teljesen hasonl� m�don rendelkezik az EDP a GSM-R jav�ra.

A fentiek biztos�tj�k, hogy az ERTMS �ltal�nosan elterjedt lehessen a j�rm�veken, megteremtve ezzel a k�lts�gcs�kkent�s �s a gazdas�goss�g alapfelt�teleit. Kiemelend�, hogy a tagorsz�gok most el�sz�r jogi �rtelemben vett k�telezetts�get v�llaltak az ERTMS fejleszt�sek elfogadott hat�rid�re t�rt�n� ki�p�t�s�re. �gy az EDP kapcs�n az infrastrukt�ra menedzserek pontos k�pet kapnak a szomsz�dos tagorsz�gok ERTMS k�telezetts�geir�l, ami �ltal pontosan tervezhet�v� v�lnak a hat�r�tmeneti csatlakoz�si pontok fejleszt�sei, az oper�torok pedig er�sen megalapozott j�rm�fejleszt�si �s beszerz�si programokat ind�thatnak. Mindemellett a besz�ll�t�i oldal is kiegyens�lyozottabb k�pet kap a j�v�beli piaci el�v�r�sokr�l az elk�vetkez� 10 �v t�vlat�ban.

A napokban elfogadott ERTMS Eur�pai Fejleszt�si Terv fel�lvizsg�lat�ra �s �rt�kel�s�re a Bizotts�g legk�s�bb 2015-ig sort ker�t, melynek f�ggv�ny�ben �llap�that�ak meg az esetleges tov�bbi l�p�sek, szankci�k avagy beavatkoz�si pontok.

�jabb �tt�r�s a Gotthard b�zisalag�ton [2009-07-30]

2009. j�nius 15-�n, �jf�l el�tt nem sokkal a Gabi 1 n�vre keresztelt f�r�pajzs �tt�rte az utols� m�terek szikl�it Erstfeld �s Amsteg k�z�tt. Ezzel mind�ssze egy szakasz hi�nyzik ahhoz, hogy �ssze�rjen a sv�jci Gotthard b�zisalag�t egyik sz�rnya. Az alag�t az Alpokat �szak-d�li ir�nyban �tszel� vas�tvonal r�sze. V�rhat� megnyit�sakor a vil�g leghosszabb alag�tja lesz, term�szetesen ETCS-szel felszerelve.

A pajzs m�g 2007. december 4-�n indult �tj�ra �nnep�lyes keretek k�z�tt, �gy a 7,2 kilom�teres t�vols�got 18 h�nap alatt k�zd�tte, ami mintegy f�l �vvel el�zte meg az el�zetes terveket. A g�pezet 18 h�nappal k�s�bb igazi m�rn�ki precizit�ssal, mind�ssze 4 mm-es v�zszintes �s 8 mm-es f�gg�leges elt�r�ssel bukkant el� �jb�l.

A 151,84 km hossz�ra tervezet alag�tb�l �gy m�r 134,8 km (88,8%) kiv�j�sra ker�lt. A Sedrun �s Faido k�z�tti utols� szakasz �tt�r�se 2011 elej�n v�rhat�. Ezt k�vet�en az alag�tb�l�sek, a biztons�gi rendszerek �s a vas�ti infrastrukt�ra � �gy az ETCS 2-es szint � telep�t�se ut�n az elk�sz�lt alag�t megnyit�sa a tervek szerint 2018-19 k�r�l v�rhat�.

A nemzeti �rt�kek csomag [2009-07-30]

Ism�t ETCS 2-es szinttel foglalkoz� cikket k�z�lt a Vezet�kek Vil�ga foly�irat. A 2009. �vi 1. sz�m gyakorlati megk�zel�t�s� cikk�ben r�szletes inform�ci�kat kapunk a Nemzeti �rt�kek param�tercsomag alkalmaz�s�nak k�rd�seir�l. K�l�n�sen �rdekes tapasztalatot ad mindez a B�cs-Budapest vas�tvonaln�l, mely az eddigi egyetlen hat�r�tmenetben t�nylegesen is m�k�d� ETCS rendszer. Keresse a Cikkek rovatot!

M�r �j-Z�landon az ERTMS [2009-06-22]

Ausztr�lia mellett �j-Z�land is csatlakozott az ERTMS rendszereket bevezet�k egyre sz�lesebb t�bor�hoz. Az Ontrack t�rsas�g 49 milli� doll�ros szerz�d�s keret�ben a Westinghouse Rail System Australia c�get b�zta meg azzal, hogy az ETCS 1-es szintj�t telep�tse Auckland el�v�rosi vas�th�l�zat�n. A projekt keret�ben korszer� elektronikus biztos�t�berendez�sek is felszerel�sre ker�lnek, automatikuss� v�lik a v�g�ny�t�ll�t�s, s k�t ir�ny�t�k�zpont fogja a h�l�zat fel�gyelet�t ell�tni.

Itarus - Szatellitekkel az ERTMS-ben [2009-06-22]

A k�r�lm�nyekhez k�pest rendk�v�l optimista Sergio De Luca, az Ansaldo STS vez�rigazgat�ja. Az ETCS fejleszt�sekben �lenj�r� c�g vezet�je b�szke eredm�nyeikre, �gy t�bbek k�z�tt arra, hogy valamennyi olaszorsz�gi nagysebess�g� telep�t�sben r�szt v�llalhattak (R�ma-N�poly, Torin�-Novara, Mil�n�-Bologna). Mindennek k�sz�nhet�en az Ansaldo �zlethez jutott K�n�ban is, ahol konzorciumi tagk�nt r�szt v�llalhat a 61,8 milli� eur� �ssz�rt�k� ETCS 2-es szint� telep�t�sben a Zhengzhou �s Xi�an k�z�tti nagysebess�g� vonalon. K�na ezen t�lmen�en tov�bbi mintegy 4000 kilom�ternyi nagysebess�g� szakasz meghirdet�s�t is tervezi az elk�vetkez� p�r h�napban, amelyre az Ansaldo szint�n bizakod�ssal tekint, ann�l is ink�bb, hiszen De Luca szerint a projektek m�rete �ssze sem vethet� a nyugati megrendel�sekkel.

Az ETCS szempontj�b�l a messzi Kelet legf�bb kih�v�s�t a sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek jelentik. A rendk�v�l nagy t�vols�gok, az elhagyatott ter�letek, a sz�ls�s�ges id�j�r�si k�vetelm�nyek az eur�pait�l jelent�sen k�l�nb�z� k�r�lm�nyeket jelentenek. Ilyen felt�telek mellett �tgondol�sra �rett az ETCS p�lyamenti elemeinek, els�sorban a bal�zoknak az alkalmaz�sa. A kih�v�sokra v�laszul az Ansaldo egy�ttm�k�d�si meg�llapod�st k�t�tt az Orosz Vasutakkal (RZD) annak �rdek�ben, hogy k�z�sen kifejlessz�k az ETCS orosz verzi�j�t. Az Itarus n�vre keresztelt rendszer legf�bb saj�toss�ga, hogy a jelfelad�s feladat�t ell�t� bal�zok szerep�t m�holdas jeltov�bb�t� technol�gi�val l�tn�k el. Tov�bbi r�szleteket a t�m�ban az International Railway Journal j�niusi sz�ma tartogat.

B�v�l� szakirodalom [2009-06-22]

A hazai, 2006-ban megjelent ETCS k�nyv ut�n k�t orsz�gban is jelent meg tartalmasabb kiadv�ny a t�m�ban. Olaszorsz�gban egy szerz�p�ros gondoz�s�ban jelent meg az olaszorsz�gi ETCS telep�t�sek tapasztalatair�l sz�mot ad� k�nyv, olasz �s angol nyelv� kiad�sban (F.Senesei-E.Marzilli - Sistema ETCS developement and implementation in Italy, English edition) (bemutat� �s tartalomjegyz�k).

Az idei m�laga-i ERTMS vil�gkonferenci�n ker�lt hivatalosan is bemutat�sra az UIC sz�rnyai alatt megjelent, a teljes ERTMS fejleszt�sekr�l sz�mot ad� Compendium on ERTMS c�m� k�nyv Peter Winter szerkeszt�s�ben (bemutat� �s tartalom).

A GSM-R kapacit�sprobl�m�inak kezel�si m�djai [2009-06-18]

Legutolj�ra 2006. szeptember 30-ai h�r�nkben adtunk h�rt a GSM-R kapacit�sprobl�m�it orvosolni k�v�n� UIC tev�kenys�gr�l (l�sd H�rarch�vum). Nos, �jult er�vel folynak a vizsg�latok az ETSI-n�l �s az UIC-n�l a probl�ma orvosl�s�nak m�dszereit �s konkr�t megold�si lehet�s�geit illet�en. El�bbi szervezet a GSM-R frekvenciatartom�ny kiterjeszt�s��rt, ut�bbi �j elj�r�sok, els�sorban a GPRS ETCS szolg�lat�ba �ll�t�s��rt dolgozik. 2010-ben m�r a megval�s�t�sok k�vetkezhetnek. R�szleteket Cikkek rovatunkban olvashat.

Hibajav�t�s [2009-06-18]

Kisebb hibajav�t�st v�gezt�nk.

A GSM-R helyzete �s j�v�je [2009-06-05]

Meg�jul� helyzetfelm�r�s�nk el�rte az EIRENE lapot is. Ha �rdekli a GSM-R implement�ci� �ll�sa Eur�p�ban, vagy tudni szeretn� hogyan kapcsol�dnak �ssze napjainkban az eur�pai GSM-R h�l�zatok, akkor keresse fel az EIRENE oldalon az EIRENE jelene men�pontot. Ha a GSM-R j�v�je, az egyes orsz�gok �ltal tervezett h�l�zat m�rete, �zembehelyez�s�nek v�rhat� id�pontja �rdekli, akkor a vadonat�j EIRENE j�v�je men�pontot aj�nljuk figyelm�be.

Kompatibilit�s fejleszt�s [2009-06-05]

Pr�b�lunk l�p�st tartani a Szil�cium V�lggyel, �gy megtett�k a sz�ks�ges v�ltoztat�sokat annak �rdek�ben, hogy a Microsoft Internet Explorer 8-as verzi�j�val is probl�mamentesen jelenjenek meg a 4e-lapok. Az eddigi esetleges kellemetlens�gek�rt sz�ves eln�z�s�ket k�rj�k.

Az ETCS t�rt�nete [2009-05-26]

�j inform�ci�kkal b�v�lt az ETCS t�rt�nete rovatunk az ETCS oldalon. Honnan �s hogyan jutottunk el napjainkig - ismerje meg r�szletesen!

Az ETCS j�v�je [2009-05-20]

Meg�j�tottuk az ETCS oldal "Az ETCS j�v�je" men�pontj�t is. Az oldal a 2009 �vi legfrisebb adatokkal eg�sz�lt ki. A vil�g minden t�j�r�l be�rkezett adatokb�l kider�l, ki milyen strat�gia ment�n k�pzeli el az ETCS telep�t�s�t �s hol j�r annak megval�s�t�s�ban a t�bbiekkel �sszehasonl�tva.

ERTMS vil�gkonferencia M�lag�ban /2 [2009-05-13]

M�rcius 31 �s �prilis 2 k�z�tt lezajlott a 2009-es ERTMS vil�gkonferencia. A v�ls�g dac�ra 5 kontinens 35 orsz�g�nak 750 r�sztvev�j�vel eg�sz�lt ki e p�r napra a d�l-spanyolorsz�gi M�laga v�ros�nak lakoss�ga. T�bb mint 40 ki�ll�t� mutatta be tev�kenys�g�t �s term�k�t a standokon. A megnyit�ban a hazai, spanyol szem�lyis�gek hangs�lyozt�k: Eur�p�ban imm�r 9 orsz�gban m�k�dik napi �zemben ETCS rendszer, t�bb mint 2500 kilom�teren (4500 v�g�nykm).

Amint az a konferencia els� szekci�j�b�l kider�lt, a h�zigazda nem v�letlen�l Spanyolorsz�g. A ki�p�t�s alatt l�v� szakaszokkal spanyolhon az egyik legnagyobb szerepl�je az ERTMS vil�g�nak. A t�bb, mint 1000 kilom�ternyi ETCS 1-es szint� �zemel� p�ly�val az abszol�t els� helyet szerzi meg a kateg�ri�ban vil�gviszonylatban. A GSM-R orsz�gos telep�t�s�vel ki fogj�k tudni szolg�lni az ETCS 2-es szintet a nagysebess�g� vas�th�l�zaton. A 350 km/h-s k�zleked�s attrakt�v kapcsolatot teremt Portug�lia �s Franciaorsz�g fel�.

Az ERTMS koordin�tori szerepk�rben imm�r h�rom �ve tev�kenyked� Karel Vinck optimizmus�nak adott hangot, amely szerint az ERTMS valamennyi �rintett sz�m�ra kiemelked� technol�giai, gazdas�gi �s �zemviteli lehet�s�geket tesz k�zzel foghat�v�. A 2.3.0d konszolid�lt �s interoper�bilis ETCS SRS verzi� imm�r teljes k�r�en el�rhet�, egys�ges�tve valamennyi eddigi verzi�t.

Marcel Verslype ERA igazgat� bemutatta az �gyn�ks�g feladatait. Hangs�lyozta, hogy a szervezetnek egyszerre kell karbantartania a jelenlegi specifik�ci�kat, v�dve az eddigi befektet�sek, beruh�z�sok �rt�k�t, s ek�zben nem szabad elz�rk�znia az olyan fejleszt�si-fejl�d�si lehet�s�gek �s k�nyszerek el�l, amelyek �j �zleti lehet�s�geket, hat�konyabb �zletmenetet k�n�lnak a vasutak sz�m�ra.

B�atrice Dunogu�-Gaffi� az UIC k�pviselet�ben elmondta, hogy szervezete egyed�lik�nt imm�r 20 �ve folyamatosan szolg�lja az ERTMS munk�latokat. Felsz�lal�s�ban kiemelte mind a spanyolorsz�gi er�fesz�t�seket, mind az Eur�pai Bizotts�g elk�telezetts�g�t, mint f� hajt�er�t.

Michael Clausecker az UNIFE vas�tipari egyes�l�s f�igazgat�ja hangs�lyozta: az eur�pai keretek k�z�tt megsz�letett ERTMS kit�rt a kontinensr�l, s vil�gszint� vas�ti alkalmaz�ss� fejl�dik. Sz�mukra iskomoly jelent�s�ggel b�r, hogy a p�lyamenti beruh�z�sok k�zel 50%-a Eur�p�n k�v�lr�l sz�rmazik. K�na (Taiwan), Sza�d-Ar�bia �s T�r�korsz�g az els� �t ERTMS beruh�z� k�z�tt szerepel.

Pierpaolo di Labio, a GSM-R ipari egyes�l�s eln�ke b�szk�n mondta el, hogy a GSM-R Eur�p�ban m�r a gyakorlatban is meghaladta a nemzeti fejleszt�seket �s nemzetk�zi szintre emelkedett. 2012-ig v�rhat�an 5 kontinens 45 orsz�ga k�telezi el mag�t komoly telep�t�sekkel a GSM-R mellett. Mindek�zben komoly kih�v�st jelent a technol�giai fejl�d�ssel val� l�p�start�s.

Az ETCS jelene [2009-05-13]

Meg�j�tottuk az ETCS oldal "Az ETCS jelene" men�pontj�t. Az oldal a 2008 �v v�gi legfrissebb adatokkal b�v�lt, nem csak Eur�p�b�l, hanem valamennyi �rintett kontinensr�l. A kor�bbi "jelen" men�pontban l�v� elemek egy r�sze az �j "Az ETCS j�v�je" men�pontba ker�lt. �m hamarosan itt is sz�mos aktu�lis adattal friss�tj�k tud�st�runkat.

ERTMS vil�gkonferencia M�lag�ban [2009-04-06]

Hosszabb sz�net ut�n ism�t gazdag az ERTMS t�m�j� cikk-k�n�lat az International Railway Journal m�rciusi sz�m�ban. Mindez tal�n annak is k�sz�nhet�, hogy a napokban zajlott a spanyolorsz�gi M�lag�ban a 2009-es ERTMS vil�gkonferencia.

ERTMS helyzetk�p

Igen gazdag cikket k�z�l az �js�g Gerald Dalton, az UIC infrastrukt�ra igazgat�j�nak toll�b�l. Dalton r�szletes �ttekint�st ad az ERTMS program jelenlegi �ll�s�r�l. Megtudhatjuk, hogy a GSM-R ter�let�n napjainkra t�bb mint 65 000 kilom�ternyi h�l�zatr�l besz�lhet�nk Eur�pa szerte, 25 000 k�r�li akt�v fed�lzeti r�di�val �s 120 000 mobil el�fizet�vel kieg�sz�lve.

Az ETCS jelleg�n�l fogva szer�nyebb �m ugyancsak dinamikusan n�vekv� sz�mokkal b�szk�lkedhet Eur�p�ban. Jelenleg 2 500 kilom�ternyi ETCS p�lya van kereskedelmi haszn�latban, amit mintegy 1 000 vontat�j�rm� haszn�l rendszeresen. A dinamizmust enn�l jobban jelzi azonban a folyamatban l�v� projektek mennyis�ge, amelyekkel az el�bbi adatok 33 000 km �s 11 000 vontat�j�rm�-darab fel� emelkedhetnek a 2030-ig eltel� id�szakban. Fontos azonban l�tni, hogy ezzel egy�tt is csak az eur�pai TEN h�l�zat egy r�sze lesz majd �tj�rhat� az �j, egys�ges rendszernek k�sz�nhet�en.

Id�k�zben a GSM-R-hez hasonl�an az ETCS is elindult vil�gh�d�t� �tj�ra. Eur�p�n k�v�l, olykor helyi adapt�ci�kkal is kieg�sz�lve imm�r mintegy 400 kilom�ternyi p�lya van kereskedelmi haszn�latban, s k�r�lbel�l 1300-ra tehet� a felszerelt, illetve felszerel�s alatt l�v� vontat�j�rm�vek sz�ma. K�na (Beijing-Tianjin 116 km 350 km/h), India (Chennai-Gumudipundi 50km 80 km/h), Korea (Seoul-Deagu 239 km 300 km/h) vagy �ppen T�r�korsz�g vas�t�p�t�si l�z�t n�zve tal�n m�g az is val�sz�n�s�thet�, hogy az ETCS fejleszt�sek hamar az eur�pai mennyis�g f�l� kerekedhetnek � fogalmaz optimist�n Dalton.

Az igazgat� nem rejti v�ka al� az ezzel kapcsolatos kritik�it sem, amelyek f�k�nt az al�bbiakban fogalmazhat�ak meg:

1. Az eur�pai besz�ll�t�k ETCS-be fektetett munk�j�t jelenleg jobban kihaszn�lj�k Eur�p�n k�v�l, mint azon bel�l.

2. Az ETCS rendk�v�l rugalmasan adopt�lt�k olyan orsz�gok, amelyeknek nem is alapvet� ig�nye az �tj�rhat�s�g krit�rium�nak teljes�t�se, nem �gy Eur�p�ban.

3. T�bb innovat�v adapt�ci� is megjelent Eur�p�n k�v�l, ahol a besz�ll�t�k a megrendel�k kegyeit er�s versenyhelyzetben k�nytelenek elnyerni, r�ad�sul egy olyan k�rnyezetben, ahol a k�telez� �rv�ny� ir�nyelvek nem k�tik a piacot.

Dalton szerint egyre ink�bb k�zel�tj�k azt a kritikus id�sk�l�t, amin bel�l a fejleszt�sek massz�v r�sz�nek meg kell t�rt�nnie, hogy az �j rendszerre val� migr�ci�s f�zis elny�l�sa ne okozzon visszaes�st avagy komoly akad�lyokat a napi �zem sor�n az �letciklusuk v�g�n j�r� hagyom�nyos rendszerekkel megt�zdelt Eur�p�ban. Mindehhez er�s egy�ttes akarat sz�ks�geltetik, valamint koncentr�lt fejleszt�sek az els� id�szakban, amelynek j� p�ld�j�t jelenthetik a kijel�lt ERTMS korridorok.

Ut�bbiakkal kapcsolatban azonban ism�telten csak er�s kritik�kat olvashatunk. A hat korridor �ltal lefedett 15 350 kilom�ternyi p�ly�b�l a mai napig csak 1 000 km-en ker�lt ki�p�t�sre az ETCS. (Kiemelj�k, hogy ebb�l 257 km-rel r�szes�l az E korridor B�cs-Budapest szakasza, illetve a D korridor Hodo�-Zalacs�b k�z�tti 27 km-es szakasza, amelyek sz�mottev� r�sze Magyarorsz�gon halad kereszt�l, egy�ttesen az eml�tett 1 000 km t�bb mint negyede! Admin)

H�sz �vnyi m�lt ut�n azonban elmondhat�, hogy az ERTMS projekt eredm�nyek�ppen a vasutak sz�m�ra korszer�, hat�kony �s sz�les k�rben alkalmazhat� rendszerek v�ltak el�rhet�v� mind a hagyom�nyos, mind a nagysebess�g� vas�ti k�zleked�sben. A j�v� specifik�ci�i pedig tov�bbi finom�t�sokat �s funkci�kat ny�jtanak majd, megk�nny�tve a migr�ci�t a hagyom�nyos vonalakon, valamint lehet�v� teszik a felszerelt j�rm�vek hat�kony alkalmaz�s�t a kisebb forgalm� vonalakon is, cs�kkentett p�lyamenti rendszerk�vetelm�nyek mellett. (L�sd k�vetkez� cikk.)

A sv�d Region�lis ERTMS implement�ci�

A sv�dek �ltal r�g�ta felkarolt ERTMS Regional, azaz a mell�kvonali ERTMS els� pilot telep�t�s�re ker�l sor ezen a ny�ron. Az UIC �ltal felkarolt projekt f� jellemz�je, hogy a vontat�j�rm�vek standard ETCS �s GSM-R fed�lzeti berendez�ssel m�k�dnek, itt ker�l sor a vonategys�g ellen�rz�s�re (valamilyen technikai eszk�z vagy puszt�n �zemi szab�lyoz�sok seg�ts�g�vel) is, azonban a p�lyaoldali vonat�rz�kel�s csak opcion�lisan, a kritikus helyeken ker�lhet ki�p�t�sre (Vesd �ssze ETCS 3-s szint - Admin). P�lyamenti jelz�k nincsenek, �gy kevesebb a hum�n er�forr�s ig�ny is, s a p�lyamenti eszk�z�ket is a lehet� legkevesebbre reduk�lj�k (pl. r�di�s lefedetts�g sem felt�tlen�l ker�l az eg�sz vonalon kialak�t�sra). A vez�rl�st, fel�gyeletet �s ir�ny�t�st egyetlen integr�lt k�zpont v�gzi. Az alapsziszt�ma az elviselhet� kock�zati r�ta gondos megfogalmaz�s�ban rejlik, m�g a visszaes�si szintet pontos szab�lyoz�sok kialak�t�s�val oldj�k meg.

A konkr�t sv�d projekt el��lete 2005 m�rcius�ra ny�lik vissza, amikor is - a 2004-es tendert k�vet�en - a szerz�d�st megk�t�tte a sv�d vas�t �s a Bombardier v�llalat. A szerz�d�s szerint az �j rendszer kifejleszt�se lehet�v� kell tegye mintegy 1250 km hossz�s�g� mell�kvonali h�l�zat felszerel�s�t 2015-ig. A pilot projekt sor�n a Sv�dorsz�g k�zep�n fut� 134 km-es Repb�cken-Malung vonalon indulhat meg a k�zleked�s id�n ny�ron ERTMS Regional �zemben. A vonalon �t �llom�s tal�lhat�, a napi �tlagos vonatmennyis�g 16 darab, a maxim�lis sebess�g�k 90 km/h.

A pilot projektet a szok�sos m�don k�vetheti a specifik�ci�k v�gleges�t�se, amelynek eredm�nyek�ppen megsz�lethet az egys�ges eur�pai ERTMS Regional p�lyamenti alrendszer specifik�ci�.

Az Invensys inveszt�ci�i Spanyolorsz�gban

Elk�peszt� iramban �p�l a nagysebess�g� vas�th�l�zat Spanyolorsz�gban, �s ezzel egy�tt az ETCS �s a GSM-R is. Az Invensys tolm�csol�s�ban r�szletesen olvashatunk a f�bb spanyol projektekr�l, �gy p�ld�ul a C�rdoba-M�laga, a Madrid-Valencia �s a madridi el�v�rosi h�l�zat ki�p�t�s�r�l is. Mindezzel Spanyolorsz�g elmondhatja, hogy t�bb mint 1600 kilom�teren val�sult illetve val�sul meg az ETCS ki�p�t�se hagyom�nyos �s nagysebess�g� vonalakon egyar�nt.

Gondolatok a diagnosztika vil�g�b�l

Ha jelent�sebb specifik�ci�s v�ltoz�s t�rt�nik, biztosak lehet�nk benne, hogy a JRU, azaz az ETCS adatr�gz�t� egys�g sem marad ki a reperto�rb�l. A kezdetekben nem csak a szok�sos m�don, hanem megval�s�t�si k�rd�sekben is fekete doboznak tekintett egys�gr�l egyre finomabb le�r�sok jelennek meg, hiszen a kereskedelmi haszn�lat sor�n bek�vetkez� meghib�sod�sokn�l, esetleges balesetekn�l nagy szerepet kap a �mindentud� adatr�gz�t�. A sz�les k�rben vett �tj�rhat�s�gi �s az ezzel olykor szembehelyezked� vas�tv�llalati �rdekek a diagnosztikai lehet�s�gekkel �s ig�nyekkel egy�tt kell� t�m�j�t adj�k a konferenci�knak �s tal�lkoz�knak.

Az IRJ aktu�lis sz�m�ban a HaslerRail AG szemsz�g�b�l nyerhet�nk bepillant�st ez�ttal a JRU �s a diagnosztika kapcsolatrendszer�be.

Hightech a sivatagban

Itt a lehet�s�g a Siemens el�tt, hogy �lesben megfeleljen az ETCS specifik�ci�k �ltal a k�rnyezeti v�ltoz�k ter�n az ETCS specifik�ci�kban fel�ll�tott magas k�vetelm�nyeknek. Sza�d-Ar�bia, az arab vil�g els� ETCS telep�t�je, a 800 kilom�ter hossz�, a f�v�ros Riyadh-ot Damman-nal �sszek�t�, egy teher- �s egy szem�lyforgalm� vonalat mag�ba foglal� vas�tvonalon fogott bele a jelent�s sz�nvonal-emelked�st jelent� fejleszt�sbe.

A 2005-ben szerz�d� Siemens-Nour Communication konzorcium a vas�tvonal 448 km hossz� szem�lyforgalm� r�sz�n telep�tette az ETCS-t, a GSM-R-t �s egy digit�lis �t�tj�r� fel�gyeleti vide�-rendszert. A sz�ll�t�st k�vet�en a konzorcium �t �vig v�gzi a teljes rendszer karbantart�s�t is.

A GSM-R dac�ra p�lyaoldalon �csak� az ETCS 1-es szintj�vel tal�lkozhatunk, ETCS fed�lzeti alrendszert 15 vontat�j�rm� kapott. Mindk�t alrendszerre igaz, hogy meg kell birk�zzon a sza�di extr�m, nappal �rny�kban 50 Celsius fokos, �jjel fagyk�zeli h�m�rs�klettel is. A k�vetelm�nyeket f�szerezi m�g az olykor jelent�s p�ra-, illetve s�tartalom valamint a gyakori homokviharok.

Epedve v�rjuk az �zem k�zbeni felv�teleket � h�tha And� Gerg� �tba ejti k�zel-keleti kalandoz�sai sor�n�

A GSM-R Franciaorsz�gban

15 �ves koncesszi� keret�ben az RFF megkezdte a GSM-R kiterjeszt�s�t a francia vas�th�l�zaton. Az 1 milli�rd eur� k�r�li beruh�z�s az els� jelent�sebb PPP finansz�roz�s� projekt az orsz�gban. Eredm�nyek�ppen 14 000 kilom�teren t�rt�nik meg a GSM-R rendszer ki�p�t�se 2014-ig. A szerz�d�s a beruh�z�son k�v�l a m�k�dtet�st �s a karbantart�st is mag�ba foglalja.

T�vol-keleti vet�lyt�rs [2008-11-26]

Jap�n mindig is nagy �rdekl�d�st mutatott az ERTMS ir�ny�ban. Mindez �rthet� annak t�kr�ben, hogy Jap�n hossz� �vek �ta fejleszti saj�t, az ERTMS 3-as szintj�nek szolg�ltat�si sz�nvonal�val egyen�rt�k� komplex k�zleked�sir�ny�t�si rendszer�t. Az ATACS (Advanced Train Administration and Communication System) n�vre hallgat� rendszer fejleszt�se 1995-ben kezd�d�tt, �s mintegy 10 �ven kereszt�l tartott, amelyet az els� �zemszer� telep�t�sek megind�t�sa k�vetet.

Maga a rendszer teljes m�rt�kben megfeleltethet� az ETCS 3-as szintj�nek: digit�lis r�di�kommunik�ci� szolg�lja a p�lya �s a fed�lzet k�z�tti kommunik�ci�t; k�tir�ny� inform�ci��tvitel zajlik; a vonatpoz�ci� �s vonategys�g �rz�kel�s�ben a f�szerep a j�rm��, �gy a s�n�ramk�r�k �s a tengelysz�ml�l�k n�lk�l�zhet�ek; a p�lyamenti jelz�k is feleslegess� v�lnak. Az egyetlen l�nyegi k�l�nbs�g, hogy kialak�t�sa folyt�n az ATACS a soromp�- �s az �llom�si biztos�t�berendez�sek akt�v vez�rl�s�re is k�pes a k�tir�ny� r�di�kommunik�ci� seg�ts�g�vel.

J�llehet Jap�n szigetorsz�g l�v�n nem kell, hogy elk�telezett legyen az �tj�rhat�s�gi ir�nyelv tekintet�ben, az ATACS exportk�pes term�kk�nt vet�lyt�rsa lehet az ETCS-nek, k�l�n�sen az Eur�p�t�l t�vol es� r�gi�ban.

Pozit�v tapasztalatok - a 10 milliomodik vonatkilom�teren is t�l [2008-11-26]

A b�v�s 10 milli� vonatkm �tl�p�s�hez �rkezett el Sv�jc 2008 augusztus�ban az ETCS 2-es szint� �zem kapcs�n. Ezzel � az egy�bk�nt nem EU-tag � Sv�jc a legnagyobb tapasztalattal rendelkezik Eur�p�ban. A 2006-ban megny�lt Mattstetten-Rothrist vonal �s a 2007 v�g�n �tadott L�tschberg b�zisalag�t az�ta egyar�nt bizony�tott a kapacit�s, a megb�zhat�s�g �s a rendelkez�sre �ll�s tekintet�ben, mind az oper�torok (SBB �s BLS), mind a hat�s�g sz�m�ra.

Mindemellett Sv�jc � a j�l megszokott hat�konys�g p�rtj�n �llva � k�z�pt�von tov�bbra is az ETCS 1-es szint korl�tozott fel�gyelet (LS) ki�p�t�s�t tervezi a teljes h�l�zaton 2017-ig. Ezt a gyors, olcs�bb �s egyszer�bb l�p�st k�veti majd a nagyobb sebess�g� vonalak 2-es szintre t�rt�n� fejleszt�se. A 2019-ben megny�l� Gotthard �s Ceneri b�zisalagutak � a L�tschberg mint�j�ra � m�r eleve ETCS 2-es szinttel ker�lnek kialak�t�sra.

A teljes ETCS projekt k�lts�ge Sv�jcban a sz�m�t�sok szerint el�rheti majd az 1 milli�rd sv�jci frankot. Az SBB-hez ker�l�sekor m�g ETCS-szkeptikus Hansj�rg Hess, az SBB infrastrukt�ra �zlet�g�nak vezet�je m�ra m�lyen elk�telezett az ETCS siker�t illet�en. Egy�rtelm�en a kapacit�sok 10-20%-os n�vel�s�t, a k�vet�si id�k�z�k cs�kken�s�t, a szem�ly- �s teherforgalom ar�ny�nak optimaliz�l�s�t v�rja a rendszer elterjeszt�s�t�l. A L�tschberg eddigi tapasztalatai al�t�masztani l�tszanak az elv�r�sokat: mind�ssze n�gy r�videbb forgalom-akad�lyozotts�g t�rt�nt b� f�l �v alatt; a vonatok 98,4%-a menetrend szerint k�zlekedett, s a fennmarad� 1,6%-b�l 0,2% f�gg�tt �ssze ETCS probl�m�val. Tov�bbi 0,7% ir�ny�t�si, 0,6% pedig hozott k�s�snek tudhat� be.

A tapasztalatok birtok�ban Sv�jc elk�telezett az ETCS tov�bbi ki�p�t�s�ben �s tov�bbfejleszt�s�ben. Nem egyszer�en eur�pai, hanem f�k�nt saj�t, a tranzit forgalomban a vasutat el�nyben r�szes�t� strat�g�ja �rdek�ben.

Az ERTMS �s a mag�nvasutak [2008-11-26]

Sok f�rumon mer�lt m�r fel az oper�torok �rdekelts�ge, m�g ink�bb �rdektelens�ge az ERTMS kapcs�n. E szempontb�l �d�t�nek sz�m�t az Arriva mag�n vas�tt�rsas�g vez�r�nek, Klaus Jacobs-nak a nyilatkozata, amelyben a hat�rmenti helyi forgalmak lebonyol�t�s�ban kiemelten �rdekelt mag�nvasutak nagy lehet�s�gek�nt �rt�keli az ERTMS-t, amelynek fejleszt�s�ben tov�bbra is szerepet k�v�nnak j�tszani. A t�m�ban tov�bbi r�szletek olvashat�ak az International Railway Journal okt�beri sz�m�ban.

Megjelen�s el�tt az EIRENE k�nyv [2008-07-23]

2008. j�nius 30-�n al��r�sra ker�lt az EIRENE k�nyv megjelen�s�t lehet�v� tev� szerz�d�s a M�V Zrt. Baross G�bor Oktat�si K�zpont �s a szerz� k�z�tt. A GSM-R-t fel�lel� k�nyv a 2006-ban megjelent ETCS � Az Egys�ges Eur�pai Vonatbefoly�sol� Rendszer c. k�nyv t�rsk�nyve. A dokumentum t�bb mint 230 oldalon, 113 sz�nes �br�n �s 35 t�bl�zaton kereszt�l mutatja be a GSM-R lehet�s�geit, funkcionalit�s�t �s rendszertechnik�j�t. A k�nyv v�rhat� megjelen�se 2008. harmadik negyed�ve.

ERTMS MoU - m�sodik felvon�s [2008-07-23]

�jabb Egyet�rt�si nyilatkozat (MoU - Memorandum of Understanding) sz�letett az ERTMS telep�t�sek t�m�j�ban. Az Eur�pai Bizotts�g (az ERA-t is ide�rtve), a CER, az UIC, az UNIFE, az EIM, a GSM-R ipari csoport �s az ERFA �ltal al��rt dokumentum az egy�ttm�k�d�s er�s�t�s�t r�gz�ti annak �rdek�ben, hogy az eur�pai ERTMS fejleszt�sek felgyors�t�sa lehet�v� v�ljon.

A 2008. j�lius 4-�n R�m�ban al��rt Nyilatkozat a 2.3.0d verzi�t r�gz�ti a jelenlegi egyetlen interoper�bilis ETCS verzi�k�nt, �m egyben m�r megeml�ti a 3-as verzi�csal�dot, mint a 2012-re el�rhet� hibamentes, tesztelt �s elfogadott verzi�t. A kompatibilit�s alapj�t mindenesetre a tov�bbiakban is a 2.3.0d ETCS, �s a 7/15 EIRENE specifik�ci�k adj�k.

A dokumentum alapj�n valamennyi tagorsz�gnak 2008. december 31-ig t�j�koztatnia kell a Bizotts�got arr�l, hogy ETCS-re ki�p�tett vonalaikon mely id�pontra v�lik lehet�v� a 2.3.0d verzi�val ki�p�tett j�rm�vek teljes �rt�k� k�zleked�se. Az ipar a Nyilatkozattal v�llalja, hogy a lehet�s�gekhez m�rten maxim�lisan seg�ti az �rintett infrastrukt�ra menedzsereket a jelenlegi ETCS verzi�juk �s a 2.3.0d verzi� k�z�tti inkompatibilit�sok azonos�t�s�ban. Az infrastrukt�ra menedzserek az azonos�tott feladatokat �r�sban 2008. szeptember 30�ig k�telesek az ERA fel� jelezni.

A 3-as b�zis v�ltoz�smenedzsmentje kapcs�n a funkcion�lis v�ltoztat�si k�relmek r�szletes kidolgoz�s�nak v�gs� hat�rideje 2008. j�lius 31., amit az ERA-nak legk�s�bb 2008. szeptember 30-ig v�gleges�tenie kell. A f�kg�rb�kkel kapcsolatos v�ltoztat�si k�relem konszenzusos megold�s�nak kidolgoz�s�ra 2008. j�nius 30-�t r�gz�ti v�gs� hat�rid�nek a Nyilatkozat, amelynek esetleges eredm�nytelen letelte ut�n az ERA 2008. augusztus 31-ig saj�t megold�si javaslat�t v�gleges�ti.

A hat�rid�-v�llal�soknak ezzel m�g kor�nt sincs v�ge: az ERA 2008. szeptember 30-ig k�zz�teszi a 3-as b�zis �ltal tartalmazott funkcion�lis v�ltoztat�si k�relmek list�j�t a konkr�t technikai megold�ssal egy�tt. Az SRS 3-as verzi�j�nak els� tervezet�t 2008. december 31-ig bocs�tja a nyilv�noss�g el� az ERA. Ezt k�vet�en ker�l sor egy tesztszakasz meg�p�t�s�re, amelynek legf�bb c�lja a valid�lt 3-as verzi� el�r�se, �s a 2.3.0d verzi�val val� kompatibilit�s vizsg�lata. �gy v�lik elviekben lehet�v�, hogy 2012. december 31-ig teljes �rt�k�, elfogadott verzi�k�nt jelenjen meg a 3-as verzi� a piacon. Ily m�don az ipar egyet�rt�se mellett az els� 3-as verzi�j� ETCS telep�t�sek �tad�s�ra legk�s�bb 2015-ben sor ker�lhet.

Emellett az al��r�k egy�ntet�en ki�lltak amellett, hogy sz�ks�gess� v�lik GSM-R �s ETCS teszt laborat�riumok fel�ll�t�sa. A r�sztvev�k felk�rik a Nyilatkozatban az ERA-t, hogy fogalmazza meg mindazon krit�riumokat, amelyeknek egy laborat�riumnak, illetve teszt centrumnak meg kell felelnie, hogy �n. referencia laborat�riumk�nt m�k�dhessen. Az al��r�k �ltal is t�mogatott kifejezett Bizotts�gi javaslat, hogy egy referencia laborat�rium �ltal m�r elv�gzett teszt ism�telt elv�gz�s�nek megk�vetel�s�re egyetlen Notified Body (tanus�t� test�let) vagy Nemzeti Hat�s�g sem lehet jogosult.

Az elt�r� nemzeti verzi�k elker�l�se v�gett az al��r�k sz�nd�kukat fejezt�k ki arra vonatkoz�an, hogy az egyes vas�t�zemi elj�r�sokat igyekeznek a lehet� legnagyobb m�rt�kben harmoniz�lni, k�l�n�s tekintettel az ETCS k�rzetbe val� bel�p�s eset�ben. 2009. december 31-ig az ERA leteszi erre vonatkoz� �tfog� javaslat�t a p�lyaoldal vonatkoz�s�ban. A fed�lzeti elj�r�sokat illet�en a hat�rid� sokkal s�rget�bb, �gy legk�s�bb 2009. j�nius 30-ig kell az elv�r�sokat megfogalmazni.

Az ipar javaslat�t sz�les k�r� t�mogat�ssal �vezve javaslat sz�letett tov�bb� egy egys�ges teszt interf�sz kialak�t�s�ra.

A migr�ci�s id�szak hossz�nak kulcsfontoss�g� volta folyt�n a Nyilatkozat r�gz�ti, hogy valamennyi �j, tehersz�ll�t�sban alkalmazott j�rm�modellnek alapfelszerelts�gk�nt tartalmaznia kell az ERTMS rendszert. Ez al�l kiv�telt csak a speci�lis m�veletekre gy�rtott, pl. tolat� mozdonyok, vagy egyedi nemzeti haszn�latra gy�rtott j�rm�vek jelenthetnek.

A Bizotts�g mindek�zben Eur�pai Fejleszt�si Terv k�sz�t�s�nek l�tott neki, valamint a fejleszt�sek t�mogat�s�nak �szt�nz�sek�nt 2009 elej�n �jabb 250 m� �sszegben nyit p�ly�zati TEN-T alapot az eur�pai ERTMS fejleszt�sekre. Az ERTMS infrastrukt�ra fejleszt�sekre emellett tov�bbra is rendelkez�sre �llnak a koh�zi�s �s a region�lis alapok.

A MoU eredeti angol v�ltozata let�lthet� a modulok Kapcsol�d� anyagok pontj�ban.

D korridor honlap indult [2008-07-23]

Elindult a D jel�, Magyarorsz�got is �rint� ERTMS korridorr�l sok l�nyeges inform�ci�t tartalmaz� honlap. El�rhet�s�ge: http://corridor-d.eurelis.info/en/index.html

Friss�tett�k a nemzetk�zileg kiosztott v�ltoz�k �rt�kk�szlet�t [2008-06-07]

A friss�tett v�ltoz�k lefedik a vontat�si �ramnem, a nemzetk�zi vonatkateg�ri�k, az orsz�g, az STM �s a felhaszn�l�i k�dokat. Keresse az ETCS lap men�j�ben a V�ltoz�k rovatot.

�j h�nap, �j szavaz�s [2008-06-07]

Szeretn�, ha gyorsabban t�lt�dn�nek a 4e-lapok? Lass�s�got tapasztal? Ha igen jelezze nek�nk! Persze el�gedetts�g�t se titkolja el. K�sz�nj�k szavazat�t.

TEN-T website indult [2008-05-27]

M�rcius 26-�n elindult egy �n�ll� TEN-T website (http://www.greens-efa.org/ten-t.htm), ahol a kiemelt TEN-T projektekr�l, �gy t�bbek k�z�tt a PP6-os, Lyon-Budapest korridorr�l is � az �g�retek szerint folyamatosan b�v�l� � inform�ci�kat olvashatunk. Haz�nkban a PP6-os TEN-T korridor egy j� szakaszon egyez� �tvonalon halad a �D� ERTMS korridorral.

Fels�vezet�i tal�lkoz� az E korridor kiterjeszt�se t�m�j�ban Budapesten [2008-05-27]

A M�V vez�rigazgat�j�nak, Heinczinger Istv�nnak a megh�v�s�ra 2008. �prilis 9-�n Budapesten tal�lkoztak az �E� ERTMS korridor k�pvisel�i. Az aprop�t � kor�bbi h�r�nk alapj�n (2008.02.10) - az adta, hogy a r�sztvev�k kinyilv�n�ts�k k�z�s akaratukat a korridor Bucharestig, illetve Constanta-ig val� meghosszabb�t�s�r�l. Ez alkalomb�l a CFR k�pvisel�je el�sz�r vett r�szt E korridor �l�sen.

A tal�lkoz� sor�n Mos�czi L�szl� �s Angelescu Tiberiu a M�V illetve a CFR vez�rigazgat�-helyettese k�z�sen mutatta be a fejleszt�si terveket a korridor d�li �g�n. Ezt k�vet�en az �l�s valamennyi r�sztvev�je teljes t�mogat�s�r�l biztos�totta a kiterjeszt�st, amit Egy�ttm�k�d�si Nyilatkozat (MoU) al��r�s�val igazoltak.

Ennek birtok�ban Libor Lochman, E korridor koordin�tor �s Mojm�r Nejezchleb, a vezet�i bizotts�g eln�k�nek ir�ny�t�s�val megkezd�dhet a sz�ks�ges dokumentumok (sz�nd�knyilatkozat (LoI) kieg�sz�t�se, �j k�lts�g-haszon elemz�s) elk�sz�t�se.

K�sz�l�ben az �j ERTMS MoU, Bucharestig tart az E korridor [2008-05-27]

2008. �prilis 21-�n az Eur�pai Bizotts�g, a CER, az UIC, az UNIFE �s az EIM tan�cskoz�s�n Karel Vinck, eur�pai ERTMS koordin�tor kijelentette, hogy a 2.3.0d verzi� v�lik referenci�v�, illetve, hogy a 3.0.0 verzi� bevezet�s�nek id�pontja 2012-re fix�lhat�. Felh�vta a figyelmet arra, hogy az �j MoU-ban ezeket r�gz�teni sz�ks�ges, s nem lehet m�s �t, amit minden �rintettnek tudom�sul kell venni. Az �j MoU megvitat�sa kapcs�n elhangzott, hogy a v�gleges tervezet �prilis v�g�ig elk�sz�l, s a m�jus 19-i k�vetkez� �l�sen a v�gleges�t�s t�nylegesen elv�gezhet�.

A tal�lkoz� v�g�n Libor Lochman bejelentette, hogy az �rintett vas�tv�llalati vezet�k meg�llapodtak az E jel� ERTMS korridor kiterjeszt�s�r�l Budapestt�l Bucharestig.

K�sz�l�ben az ETCS 2-es szint� felt�tf�zet Magyarorsz�gon [2008-05-27]

Kidolgoz�s alatt van az ETCS 2-es szint� felt�tf�zet. �prilis 22-�n megt�rt�nt a tervezet els� v�ltozat�nak a Nemzeti K�zleked�si hat�s�ghoz t�rt�n� eljuttat�sa. A M�V ZRt. T�vk�zl�-, Er�s�ram� �s Biztos�t�berendez�si F�oszt�ly gondoz�s�ban, valamint a M�V-START Zrt., a M�V-Trakci� Zrt. bevon�s�val �s a NIF Zrt. k�zrem�k�d�s�vel k�sz�l� dokumentumnak kell v�laszt tal�lni a 2-es szint hazai alkalmaz�sa kapcs�n felmer�l� k�rd�sekre. �gy p�ld�ul a nemzeti �rt�kekben a T_NVCONTACT �s az M_NVCONTACT v�ltoz�k Magyarorsz�gon alkalmazand� �rt�keire.

Ehhez kieg�sz�t�s�l hozz�tessz�k, hogy egy fel�p�lt r�di�kapcsolat �llapot�r�l a rendszeresen lezajl� biztons�gi �zenetek adnak inform�ci�t. Ha a fed�lzeti berendez�s �ltal fogadott utols� �rv�nyes biztons�gi r�di��zenet id�b�lyege �s az aktu�lis fed�lzeti id� k�z�tti id�k�l�nbs�g nagyobb, mint a nemzeti �rt�kekben meghat�rozott T_NVCONTACT v�ltoz�ban meghat�rozott id�, akkor az ugyanott el��rt M_NVCONTACT v�ltoz��rt�knek megfelel�en vagy t�lhalad�s, vagy �zemi f�kez�s, esetleg semmilyen esem�ny nem t�rt�nik. Fontos udni, hogy �zemi f�kez�s bek�vetkeztekor, amennyiben meg�rkezik egy �j biztons�gi �zenet, akkor a f�keket a mozdonyvezet� feloldhatja, m�g ha a teljes meg�ll�sig sem �rkezik biztons�gi �zenet, akkor a menetenged�ly, a l�ncol�si inform�ci� �s a p�lyale�r�s a jelenlegi poz�ci�ig r�vid�l meg. A k�t v�ltoz� teh�t egy�ttesen felel az�rt, hogy a r�di�kommunik�ci�ban bek�vetkezett kimarad�sokra, az esetleges kommunik�ci�s zavarokra a rendszer megfelel�en reag�lni tudjon.

Az ETCS szempontj�b�l egyfel�l fontos, hogy a vonatmozg�s fel�gyelet�t lehet�v� tev� adatok biztons�gos �ton, a r�di�rendszer nagyfok� rendelkez�sre �ll�sa mellett meg�rkezzenek a fed�lzetre, illetve a fed�lzetr�l a p�ly�ra. Ez a T_NVCONTACT v�ltoz� min�l kisebb �rt�kre �ll�t�s�t felt�telezi, hiszen ez�ltal a r�di�h�l�zat minden pillanatban val� rendelkez�sre �ll�sa fel�gyelhet�. M�rpedig egy nagysebess�g� vonat eset�n minden m�sodperc, amelyn�l nem garant�lhat� a kommunik�ci�s h�l�zat el�rhet�s�ge, biztons�gi szemsz�gb�l kock�zatot jelent.

M�sfel�l fontos, hogy a technik�ban jelenl�v� eseti bizonytalans�gok lehet�leg ne v�ltsanak ki t�lz�, indokolatlan beavatkoz�sokat. Ut�bbi szempont az id�v�ltoz� �rt�k�nek nagyobbra t�rt�n� megv�laszt�s�t ig�nyli. Ez�ltal elker�lhet�, hogy az �tviteli �t kisebb m�rt�k� zavartat�sa eset�n rendszeresen k�nyszerf�kez�s k�vetkezzen be, jelent�sen korl�tozva ezzel egy vonal �tbocs�t� k�pess�g�t.

Az egyes orsz�gok a nemzeti �rt�k kialak�t�s�n�l ezeket a szempontokat igyekeztek figyelembe venni. A nemzeti saj�toss�gok folyt�n azonban az �rt�kekben meglehet�sen nagy sz�r�s figyelhet� meg (l�sd itt). A val�s �zemi k�r�lm�nyek k�z�tt haszn�lt olasz �rt�kr�l mindenesetre m�ra bebizonyosodott, hogy alkalmaz�s�val a fentebb elviekben eml�tett gyakori k�nyszerbeavatkoz�s val�s kock�zat. A 7 m�sodpercet az olasz GSM-R rendszer t�bb esetben nem tudja garant�lni a napi vonatk�zleked�s sor�n, �gy a vonatok gyakran a biztons�gi r�di��zenet kimarad�sa miatt k�nyszer�lnek meg�ll�sra.

A k�t v�ltoz� �rt�k�nek �s ezzel kapcsolat�nak meghat�roz�sa minden esetben a ter�letileg illet�kes vas�tt�rsas�g (infrastrukt�ra �zemeltet�) �s a nemzeti hat�s�g feladata. E szempontb�l figyelembe veend�ek mind a biztos�t�berendez�si ter�letr�l sz�rmaz� biztons�gi �s tervez�si saj�toss�gok, mind pedig a t�vk�zl�si oldal technikai saj�toss�gaib�l �s a tervez�si optimumb�l sz�rmaz� m�szaki param�terek.

El�zetes inform�ci�ink alapj�n a v�ltoz��rt�kekre adott els� aj�nl�sok a T_NVCONTACT eset�ben 30 m�sodpercet, az M_NVCONTACT eset�ben pedig az �zemi f�kez�st �rj�k el�.

Elfogadott 2.3.0d verzi� - el�sz�r �tj�rhat� [2008-05-27]

2008. �prilis 23-�n elfogad�sra ker�lt az ETCS specifik�ci� 2.3.0d verzi�ja, amelyet a 21-es Bizotts�g m�r febru�rban j�v�hagyott. Az Eur�pai Bizotts�g e form�lis hat�rozat�val m�r hivatalosan is ez a verzi� tekintend� referenci�nak. Val�j�ban ez az els� teljesen interoper�bilis ETCS verzi�.

Belgium is feloldani pr�b�lja a 2-es szint kih�v�sait [2008-05-27]

Belgium ETCS bevezet�s�re vonatkoz� elk�telezetts�g�r�l sz�mol be az IRJ �prilisi sz�ma. A 2-es szint elvi t�mogat�sa mellett ugyanakkor a belg�k egyel�re nem gondolkodnak annak teljes orsz�got lefed� alkalmaz�s�ban. A belga infrastrukt�ra kezel� Infrabel, egy a biztons�got r�vid id�n bel�l n�vel�, a k�s�bbi teljes k�r� ETCS fejleszt�seket (2-es szint) megalapoz� megold�st v�lasztott.

Hossz� t�von a h�l�zat sz�mottev� r�sz�n ETCS 1-es szint ker�l telep�t�sre, kiv�ltva ezzel a megl�v� vonatbefoly�sol� rendszereket (TBL �s Crocodile), �s megteremtve az �tj�rhat�s�g alapkrit�riumait.

A h�l�zati ig�nyek felm�r�se sor�n az Infrabel arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy meghat�rozott vesz�lyeztetett helyeken a v�delmet r�vid id�n bel�l n�velni sz�ks�ges. Ezzel szemben a 2-es szintre t�rt�n� migr�ci� a 2010-re kit�z�tt hat�rid�k tarthat�s�g�t vesz�lyeztetn�. Mivel a 2-es szint megk�veteli valamennyi biztos�t�berendez�s lecser�l�s�t �s a GSM-R b�zis�llom�sok s�r�t�s�t, a r�vid hat�rid�t figyelembe v�ve mindez ar�nytalanul nagy k�lts�gekkel �s er�fesz�t�sekkel j�rna.

Mindezek ut�n az Infrabel az ETCS 1-es szintj�n a nemzeti haszn�latra fenntartott 44-es csomag alkalmaz�s�ra helyezte a hangs�lyt. Ezzel a megold�ssal lehet�v� v�lik, hogy a k�s�bbiekben gyorsan �s k�lts�ghat�konyan megt�rt�njen a p�lyaoldali teljes k�r� ETCS migr�ci�. A megold�s alapja, hogy a nemzeti vonatbefoly�sol� TBL rendszer p�lyamenti adatait a fenti csomag seg�ts�g�vel ETCS t�viratt� konvert�lj�k, �gy a jelz�k t�bbs�g�n�l nincs sz�ks�g a CENELEC szabv�nyok szerinti teljes m�lys�g� ETCS �talak�t�sra, berendez�s cser�re. Ugyanakkor annak is megvan a lehet�s�ge, hogy teljes k�r� ETCS 1-es szint legyen kialak�that� a sz�ks�ges helyeken. Amikor pedig a p�lyaoldali elemek mind ETCS alap�v� v�lnak, az ETCS 1-es szintre val� �t�ll�s egyszer�en v�ghez vihet�. A megold�s m�sik nagy el�nye, hogy a j�rm�veken egys�ges ETCS alrendszer alak�that� ki.

Val�j�ban a belga megold�s meglehet�sen hasonl�t a Sv�jci Vasutak megold�s�hoz. A sv�jci ETCS 1-es szint� Korl�tozott fel�gyelet �zemm�d is a k�lts�gek cs�kkent�se �s a teljes h�l�zaton t�rt�n� migr�ci�s id�szak felgyors�t�sa kapcs�n sz�letett meg.

ERTMS fejleszt�sek a Nyugati parton [2008-05-27]

F�lid�n�l tart a GSM-R tesztel�se a Network Rail h�l�zat�n. Az �j rendszer amellett, hogy kiv�ltja a r�gi anal�g r�di�rendszert, alapot ny�jt a wales-i ETCS fejleszt�sek sz�m�ra is. A Telent c�g emellett lesz�ll�tott 2000 darab GSM-R k�zi k�sz�l�ket a Network Rail sz�m�ra, amelyek a West Coast Main Line-on ker�lnek majd alkalmaz�sra.

Terjeszkedik a GSM-R h�l�zat N�metorsz�gban [2008-05-27]

A DB �s a Nokia Siemens Networks keretmeg�llapod�st �rt al� arr�l, mely szerint a n�met GSM-R h�l�zatot tov�bbi 7000 kilom�teren kiterjesztik. A munk�latok megkezd�d�s�vel az els� f�zis lez�rult�ra ez �v v�g�n, j�v� �v elej�n ker�lhet sor.

Olaszorsz�g � A p�lda�rt�k� fejl�d�s haz�ja [2008-05-27]

R�szletes cikkben sz�mol be az olaszorsz�gi ERTMS fejleszt�sekr�l az IRJ m�jusi sz�ma. M�rf�ldk�h�z �rkezik ugyanis az olasz vas�t 2009 v�g�n, miut�n hat legjelent�sebb v�ros�t nagysebess�g� vas�tvonal fogja �sszekapcsolni.

Nagysebess�g� vonal jelenleg az �szaki Nyugat-kelet ir�ny� vas�ti tengelyen Torino �s Novara, Mil�n� �s Treviglio, illetve P�dua �s Velence k�z�tt �zemel, m�g az �szak-d�li tengelyen Firenz�b�l R�m�n kereszt�l N�polyig h�z�dik �j vas�tvonal. A N�poly-Salerno szakasz megnyit�s alatt van, m�g a 182 km hossz� Mil�n�-Bologna szakasz ez �v december�ben ny�lik meg.

2009 december�re azt�n �tad�sra ker�l m�g a 78 km hossz� Firenze-Bologna szakasz (73 km-nyi alag�ttal az Appenninek alatt), a Novara-Mil�n� szakasz (40 km), a 205 km hossz� R�ma-N�poly vonal utols� 18 km-es szakasza, �s sor ker�l a Firenze-R�ma Direttissima nagysebess�g� vonal fel�j�t�s�ra is. Ennek k�sz�nhet�en a Mil�n�-R�ma �t a kor�bbi 4-4,5 �ra helyett mind�ssze 3 �ra hossz�s�g� lesz. Term�szetesen valamennyi nagysebess�g� vas�tvonalon megt�rt�nik a 300 km/h-s k�zleked�st lehet�v� tev� ETCS 2-es szint ki�p�t�se.

�Megb�zunk az ERTMS-ben �s hisz�nk benne� � fogalmazott Michele Mario Elia, az RFI, azaz az olasz infrastrukt�ra kezel� eln�k-vez�rigazgat�ja. �Olyan bizakod�ak vagyunk az ERTMS kapcs�n, hogy elhat�roz�sunk alapj�n nem telep�t�nk egy�b visszaes�si rendszert. Az ERTMS kiv�l�an m�k�dik a R�ma-N�poly �s a Torino-Novara nagysebess�g� vonalakon, maxim�lis teljes�tm�nnyel.�

Az RFI elv�r�sa szerint �vente maximum nyolc s�lyos meghib�sod�s t�rt�nhet, azaz amikor is egyszerre egyn�l t�bb vonat k�zleked�se v�lik akad�lyoztatott�. Az eddigi tapasztalatok azt mutatj�k, hogy ez a k�vetelm�ny nem ker�lt megs�rt�sre.

A nagysebess�g� vonalak mellett Olaszorsz�g a hagyom�nyos vonalak tekintet�ben is c�lul t�zte ki a fejleszt�st. Az RFI tavaly fejezte be az SCMT vonatbefoly�sol� rendszer telep�t�s�t mintegy 11.000 km-nyi vonalszakaszon. A projekt 2000-ben indult, s c�lja az volt, hogy az ETCS bal�zokat haszn�l� rendszer miel�bb ki�p�lj�n, �gy k�nny�tve meg azt, hogy ezeken a vonalakon a k�s�bbiekben egyszer�en telep�thet� legyen az ETCS 1-es szintje, r�di�s infillel kieg�sz�lve.

Az RFI legf�bb c�lkit�z�se, hogy miel�bb ETCS ker�lj�n telep�t�sre az orsz�gon �thalad� h�rom EU korridorra, emellett azonban 2015 �s 2026 k�z�tt tov�bbi 4200 km-en t�rt�nik meg az ETCS telep�t�se. Ezzel az orsz�gos h�l�zat fele m�r �tj�rhat�v� v�lik.

A GSM-R telep�t�s�nek els� f�zisa tavaly v�get �rt, ezzel 7500 km-nyi f�vonalon v�lt el�rhet�v� az �j r�di�rendszer. A m�sodik f�zisban 8500 km-nyi m�sodrend� vonal felszerel�s�re ker�lne sor 2011-ig, azonban az 500 milli� eur�s k�lts�g finansz�roz�si k�rd�sei m�g megold�sra v�rnak.

A modern biztos�t�berendez�si technol�gi�k alkalmaz�s�val, valamint a kilenc �j forgalomir�ny�t� k�zpont telep�t�s�vel a menetrendszer�s�get az RFI 90 % f�l� tudta emelni, mind a t�vols�gi, mind a region�lis vonatok eset�ben. Az olasz vas�t az �llovasok k�z�tt van a biztons�g tekintet�ben is Eur�p�ban.

Mindez term�szetesen sok p�nzbe ker�lt: Elia mintegy �vi 6 milli�rd eur� fejleszt�si kerettel gazd�lkodhat, ami az elk�vetkez� k�t �vben m�g n�ni is fog.

S mivel a biztons�g nem puszt�n p�nz k�rd�se, az id�n fel�ll�tott Vas�tbiztons�gi Nemzeti Hat�s�gon (ANSF) kereszt�l lehet�s�g ny�lik az �j szab�lyoz�sok, biztons�gi elj�r�sok folyamatos fel�gyelet�re. A hivatal 300 munkaer�vel fogja munk�j�t v�gezni, amelynek fele v�rhat�an az RFI-b�l sz�rmazik.

A holland k�zleked�si miniszter m�r nem �g�r biztosra � �jabb cs�sz�sok? [2008-05-27]

A Holland k�zleked�si miniszter kijelent�se szerint megkezd�dhet az Amsterdam-ot, Rotterdam-ot �s a belga hat�rt �sszek�t� nagysebess�g� vas�tvonal tesztel�si f�zisa, annak dac�ra, hogy tov�bbra is gondok vannak az ETCS 2-es szintj�vel.

Ahogy arr�l m�r sok esetben besz�moltunk (2007.06.07, 2007.11.28), Hollandi�nak igencsak meggy�lt a baja a 2-e szint� telep�t�ssel. Tov�bbra is gondok mutatkoznak a kommunik�ci�val, els�sorban a hat�r�tmenetn�l, illetve az RBC �s a vonatok k�z�tti kapcsolat eset�ben. A probl�m�t a Siemens (Hollandia) �s az Alstom (Belgium) akt�v k�zrem�k�d�s�vel vizsg�lj�k. A megv�lt�st jelenleg a 2.3.0-s verzi�ra val� friss�t�st�l v�rj�k.

A 190 km/h feletti k�zleked�shez h�nfut�s �rz�kel�k telep�t�s�t k�vetelik meg, amelyek viszont a Thalys szerelv�nyeken nem �llnak rendelkez�sre. A p�lyamenti h�nfut�s �rz�kel� rendszer �zembe �ll�t�sa szeptemberre v�rhat�.

Ugyancsak kritikus pontot jelent a nagysebess�g� vonal csatlakoz�sa a hagyom�nyos vonalakhoz. �t ilyen kritikus pont azonos�that�, ahol a holland ATB rendszer tov�bbfejlesztett v�ltozata (ATB VV) ker�l telep�t�sre okt�berig, �m a fed�lzeti rendszerek csak 2009 tavasz�ra k�sz�lnek el. Mindez az adott helyeken 90 km/h-s sebess�gkorl�toz�s �letbe l�p�s�t jelenti, ami nagyban cs�kkenti a kapacit�st ezeken a pontokon.

A Green Heart (�Z�ld sz�v�) alag�tban pedig, a tavaly decemberben elt�vol�tott, mintegy 20 tonna por ellen�re m�g mindig gondot okoz a porszennyez�s. A h�tv�gi rendszeres tiszt�t�sok ellen�re egyel�re 160 km/h-s sebess�gkorl�toz�s van �rv�nyben a szakaszon.

A k�lts�gek r�ad�sul a zajv�delmi �s a g�t�p�t�si m�dos�t�sok miatt is megn�vekedtek, amit a miniszt�rium mindenk�ppen �t k�v�n h�r�tani a szerz�d�tt felekre.

A fenti probl�m�k ut�n nem meglep�, hogy a holland K�zleked�si Miniszt�rium �ll�sfoglal�sa szerint kb. 50% es�lye van puszt�n annak, hogy okt�berben elindulhat az �r�s menetrend szerinti ideiglenes k�zleked�s Amsterdam �s Rotterdam k�z�tt, a mozdony vontatta szerelv�nyekkel 160 km/h-s sebess�gkorl�toz�s mellett, ETCS 1-es szinten. A tervek szerint mindenesetre a P�rizs-Br�sszel-Amsterdam k�z�tt j�r� Thalys vonatokat is r�tereln�k a nagysebess�g� vonalra, amikor az ETCS 2-es szint �zembe helyez�sre ker�l, el�rel�that�an 2009 m�jus�ban. Az AnsaldoBreda V250-es szerelv�nyei 2009 k�zep�n �llhatnak szolg�latba, �m a teljes menetrendv�lt�sra 2009 december�ig v�rni kell.

A k�s�sek vesz�lyeztetik a HSA, azaz a nagysebess�g� sz�vets�g finansz�rozhat�s�g�t, j�llehet a szervezet k�rp�tl�st a kap a cs�kkentett szolg�ltat�s�rt (160 km/h-s k�zleked�s) �pp�gy, mint a nagysebess�g� k�zleked�s bevezet�s�nek k�sedelme miatt kies� bev�tel�rt.

M�ra a sok bonyodalmat �t�lt vas�t�p�t�s k�lts�ge meghaladta a 6.1 milli�rd eur�t. Mindebb�l 194 milli� az EU k�lts�gvet�st terheli.

�jra friss�l�nk! [2008-05-18]

A 4e-lapok rendszeres friss�l�s�t seg�t� laptopunk v�gleges t�nkremenetele, az adatok ment�se, helyre�ll�t�sa �s h�n szeretett eszk�z�nk b�cs�ztat�ja �s p�tl�sa ut�n �jult er�vel igyeksz�nk az ERTMS vil�g�nak aktu�lis h�reit az olvas�k, �s a h�rlevel�nkre feliratkozottak miel�bbi tudom�s�ra hozni. A kisebb sz�net�rt eln�z�st k�r�nk. A legfrissebbek al�bb...

�tad�s el�tt a vil�g els� ETCS telep�t�se � Ausztria n�lk�l? [2008-05-18]

Folyik az 1-es vonal hat�s�gi pr�b�ja Magyarorsz�gon, �gy hamarosan �tad�sra ker�lhet az ETCS 1-es szint� �zem. A Budapest-B�cs vonal telep�t�se az 1990-es �vek v�g�n kezd�d�tt, s a Kimle (H) �s Nickelsdorf (A) k�z�tti szakasz a vil�g els� teljes k�r� ETCS tesztjek�nt szolg�lt. A pilot szakasz ut�n mindk�t orsz�g megkezdte a f�v�rosa fel� t�rt�n� meghosszabb�t�st.

A sikeres hat�s�gi vizsga ut�n v�gre pont ker�lhet a kiss� h�nyatott sors�, jelent�s EU forr�sb�l finansz�rozott telep�t�s v�g�re haz�nkban.

K�rd�ses viszont az osztr�k oldal sorsa, miut�n a magyarorsz�gi szak�rt�k sz�m�ra csak mostan�ban v�lt egy�rtelm�v�, hogy Nickelsdorf �s a hat�r k�z�tt a mai napig nem ker�lt sor az ETCS teljes k�r� telep�t�s�re. Eml�kezetes, hogy az ETCS-VB pilot projekt ut�n a magyar szakasz is haszn�laton k�v�lre ker�lt, �s csak a Kimle-Kelenf�ld projekt kapcs�n ker�lt �jratelep�t�sre a Kimle-orsz�ghat�r szakasz. K�v�ncsian v�rjuk, hogy az osztr�k f�l milyen technikai �s finansz�roz�si megold�st tal�l a helyzet miel�bbi rendez�s�re. Mindenesetre a M�V ZRt. TEB F�oszt�lya hivatalos lev�lben kereste meg az �BB-t az esettel kapcsolatban.

Eur�pai Parlament el�tt az ERTMS [2008-05-18]

Az Eur�pai Parlament K�zleked�si Bizotts�ga febru�r v�g�n kitekint� �rtekezletet h�vott �ssze az Eur�pai Bizotts�ggal az ERTMS j�v�j�t t�rgyalva. Matthias Ruete, DG-TREN igazgat� v�zolta a jelenlegi helyzetet, �s al�h�zta a kritikus t�meg el�r�s�nek fontoss�g�t az ERTMS fejleszt�sek eset�ben. Elmondta, hogy az els� elk�l�n�tett TEN-T alapb�l (500m EUR�) 272 mEUR� lek�t�sre ker�lt. (Ez az alap Magyarorsz�g sz�m�ra is nyitott volt a D �s E korridorok kapcs�n, de a GKM p�ly�zatot nem ny�jtott be.) Eld�lt, hogy 2009-ben az EU �jabb 250 milli� eur�s alapot nyit az ERTMS korridorok fejleszt�s�re. Mr. Ruete nagy jelent�ss�g�nek mondta a 2.3.0 verzi� elfogad�s�t. A 3.0.0 verzi� els� lehets�ges megjelen�si id�pontj�nak 2012-t tartja, ez �s a 2.3.0 verzi�val val� teljes kompatibilit�s megteremt�se azonban az ERA hathat�sabb szerepv�llal�s�t ig�nyli � hangs�lyozta Ruete.

A miniszterek t�bbs�ge szkepticizmus�t fejezte ki ugyanakkor az ERTMS gyakorlati kiteljesed�se kapcs�n, minthogy eleny�sz�nek tartj�k az �j rendszerrel m�k�d� szakaszok hossz�t, �s az optimista fejleszt�si tervek szerint is t�bb helyen g�tak, fejleszt�si �lyukak� maradnak 2020 t�j�n is a korridorokon. Kiemelt�k azt a paradoxnak l�tsz� helyzetet, miszerint az Eurostar �s a Thalys eset�ben nincs tervbe v�ve az ERTMS-re val� �t�ll�s, ami � a miniszterek szerint � hangs�lyos bizony�t�ka annak, hogy az ERTMS fejleszt�sek t�lzottan csak a tehersz�ll�t�sra, a tehersz�ll�t�si korridorokra f�kusz�lnak, ami egy�rtelm�en az elterjed�si k�pess�g rov�s�ra megy.

K�zvetlen kritika illette m�g Franciaorsz�got �s N�metorsz�got, ami�rt tov�bbra is az elv�rtn�l j�val kevesebbet ford�tanak ERTMS fejleszt�sekre.

Eur�pai helyzetk�p [2008-05-18]

Belgium

Mint a C ERTMS korridor tagja, Belgium elk�telezett az ETCS fejleszt�sekben. A ter�let�kre es� korridorszakaszt 2012-ig, a hagyom�nyos vonalak 75%-�t 2015-ig, a 100%-os ki�p�tetts�get 2022-ig tervezik megval�s�tani. A vontat�j�rm�vek �talak�t�sa is mind az SNCB-n�l, mind az egy�b v�llalkoz� vas�ti t�rsas�gokn�l ezzel p�rhuzamosan t�rt�nik, 1-es szinten, 2.3.0-s SRS verzi� alapj�n.

G�r�gorsz�g

Igen h�nyatott sors jellemezte ezid�ig az ERTMS-t D�l-kelet Eur�p�ban. K�l�n�sen igaz ez az EU-tag G�r�gorsz�gra.

2008. janu�r 22-23-�n viszont G�r�gorsz�g adott otthont az UIC soron k�vetkez� ERTMS Regional munkacsoport-�l�s�nek, melynek legf�bb feladata a region�lis vonalak sz�m�ra valamilyen ERTMS szabv�nyokon alapul�, k�lts�ghat�kony fejleszt�si megold�s r�szleteinek kidolgoz�sa. Az eset kor�ntsem v�letlen. R�g�ta sejthet�, hogy G�r�gorsz�g � egy�rtelm�en finansz�roz�si okokb�l � nem lesz elk�telezett h�ve az ETCS 2-es szint� beruh�z�soknak. Alacsony forgalm� �szaki, egyetlen hat�r�tmeneti interoperabilit�st ig�nyl� vonalain r�g�ta k�szk�dik az eur�pai ir�nyelvek kiel�g�t�s�vel. Bulg�ria EU-csatlakoz�sa, �s 1-es szint� telep�t�si tervei d�nt�s k�zeli helyzetbe juttatt�k G�r�gorsz�got is.

A mostani munkacsoport-�l�s kiemelt feladata volt elemezni az ETCS �s az ERTMS Regional adapt�lhat�s�g�nak k�rd�seit az �szak-g�r�gorsz�gi, biztos�t�berendez�s n�lk�li vonalakon.

Spanyolorsz�g

A t�bbsz�r m�dos�tott v�ghat�rid� dac�ra m�gis siker�lt a m�rcius 9-i orsz�gos v�laszt�sok el�tt befejezni a Madrid �s Barcelona k�zti nagysebess�g� vas�tvonal ki�p�t�s�t. Az 1996-ban kezd�d�tt �p�tkez�s 8 mrd eur�ba, mintegy 2120 mrd Ft-ba (!) ker�lt.

Ily m�don a 300 km/h-ra k�pes n�met gy�rtm�ny� AVE (Alta Velocidad Espanola) szerelv�nyek 2h 43 perc alatt teszik meg a k�t nagyv�ros k�z�tti 630 km-es utat, 2-3 �r�val r�vid�tve meg a kor�bbi eljut�si id�t.

Ezen a vonalon a spanyolok jobban kihaszn�lj�k az �j infrastrukt�r�t, hiszen naponta 17 p�r �szuperszerelv�ny� k�zlekedik. A jegyek �ra 40 �s 245 � k�z�tt mozog.

Spanyolorsz�g ezzel m�r ma is �tt�r� a maga 1016 kilom�ternyi, m�k�d� ERTMS vonalh�l�zat�val. Nagyra t�r� terveik szerint 2010-re n�luk lesz a leghosszabb nagysebess�g� h�l�zat a vil�gon (megel�zve Franciaorsz�got �s Jap�nt), s 2020-ra 10.000 km-esre k�v�nj�k b�v�teni, ez�ltal a spanyolok 90%-a 50 km-n�l kisebb t�vols�gra tal�lhat majd olyan vas�t�llom�st, amelyet �rint valamely nagysebess�g� vonat.

Szuperszerelv�nyek D�l-Amerik�ban is [2008-05-18]

Kor�bban m�r besz�moltunk a d�l-amerikai ETCS 2-es szint� fejleszt�sekr�l. Az International Railway Journal m�rciusi sz�m�ban r�szletes besz�mol� olvashat� a vas�tfejleszt�sr�l, illetve egy k�l�n�ll� cikkben a majdani nagysebess�g� vonalat szolg�l� �j TGV ut�d AGV szerelv�nyekr�l, amelyek az els� nagysebess�g� szerelv�nyek a vil�gon, amelyekn�l az ETCS telep�t�s�t m�r a tervez�s els� l�p�sein�l is figyelembe vett�k.

H�rom kontinensen is terjeszkedik az ERTMS [2008-02-10]

Eur�pa mellett Afrika �s D�l-Amerika szerepel 2008 �v elej�n az ERTMS �tlapj�n. Az International Railway Journal febru�ri sz�m�ban az al�bbi h�rom projektr�l olvashatunk.

ERTMS h�d�t�s Eur�p�ban

Az E jel� ERTMS korridorban �rintett orsz�gok infrastrukt�ra v�llalatainak vez�rigazgat�i Pozsonyban tal�lkoztak a c�lb�l, hogy �ttekints�k a fejleszt�si terv jelenlegi �ll�s�t. A t�rgyal�son elhangzott, hogy Rom�nia �l�nken �rdekl�dik a korridor Bukarestig, illetve Constanta-ig val� meghosszabb�t�sa ir�nt. Heinczinger Istv�n a M�V, Dalibor Zelen� a �SR nev�ben �dv�z�lte az elk�pzel�st. Mi t�bb, Heinczinger a k�vetkez� E korridor �l�s kapcs�n Budapestre invit�lta a tagokat �s Rom�nia infrastrukt�ra v�llalat�nak k�pvisel�j�t. Libor Lochman, az E korridor koordin�tora hangs�lyozta, hogy a sikeres kiterjeszt�s felt�tele az Egyet�rt�si nyilatkozat (Letter of Intent � LoI) rom�n f�l �ltal t�rt�n� al��r�sa, �s a k�lts�g haszon elemz�s friss�t�se az �j �zleti szempontok figyelembe v�tel�vel. Az E korridor lenne a m�sodik ERTMS korridor, amelyet sikeresen meghosszabb�tan�nak � eddig csak a D jel�, eredetileg Ljubljan�ig tart� ERTMS korridor kiterjeszt�s�t fogadt�k el Budapestig. Ezzel �jabb k�tsz�z kilom�tert meghalad� hazai vonalszakasz el�tt ny�ln�nak meg az EU TEN-T fejleszt�si alapjai.

ERTMS h�d�t�s Afrik�ban

Alg�ria vas�ti beruh�z�si hivatala (Anesrif) 268.5 milli� eur�s szerz�d�ssel b�zta meg a nyertes, Thales (volt Alcatel) vezette konzorciumot. A Thales mellett a Vossloh-Cogifer-t �s a CSEE Alger-t t�m�r�t� konzorcium feladata az Oran-Alg�r-Chlef vonal h�rom szakasz�nak biztos�t�berendez�si �s telekommunik�ci�s berendez�seinek fel�j�t�sa.

Az �sszesen 440 km hossz�, Annaba � Ramdane Djamel, Bordj Bou Arreidj � El Gourzi �s Al Kh�mis � Oued Sly szakaszokb�l �ll� projekt sor�n ETCS 1-es �s 2-es szint� vonatbefoly�sol� rendszert �s 30 elektronikus �llom�si biztos�t�berendez�st telep�tenek, n�gy ir�ny�t�k�zponttal. A projekt r�sze az Alg�riai Vas�t (SNTF) �ltal 2005-ben elind�tott h�l�zatfejleszt�si programnak.

ERTMS h�d�t�s D�l-Amerik�ban

D�l-Amerika els� nagysebess�g� vas�tja ker�lt jelent�sen k�zelebb a megval�s�t�shoz, miut�n Cristina Kirchner argentin eln�k asszony bejelentette: az Alstom vezette Veloxia konzorcium nyerte a 710 km hossz� Buenos Aires �s Rosario, illetve Cordoba k�z�tti szakaszok meg�p�t�s�nek jog�t.

Az Alstom a projektmenedzseri feladatok mellett a tervez�s�rt, a j�rm�vek�rt, azok karbantart�s��rt, valamint az ETCS 2-es szint� vonatbefoly�sol� rendszer telep�t�s��rt, a villamos�t�s�rt �s az infrastrukt�ra karbantart�s��rt felel�s. A spanyol Isolux Corsan �s az argentin Emepa az Alstommal egy�tt v�gzi a p�lyamunk�kat, m�g az egy�b helyi feladatokat az argentin Iecsa konzorciumi partner hajtja v�gre.

A v�gleges szerz�d�s azt k�vet�en ker�l al��r�sra, amikor az argentin korm�ny megk�ti a finansz�roz�si egyess�get a francia Soci�t� G�n�ral bankkal. Ezt k�vet�en el�rel�that�lag egy �vet vesz ig�nybe a tervez�s, h�rom �vet pedig maga a kivitelez�s.

Az eredm�ny leny�g�z�: a Buenos Aires �s Cordoba k�z�tti �t 14 �r�r�l mind�ssze 3 �r�ra zsugorodik, m�g Rosarioig csak 1 �ra 25 percre lesz sz�ks�ge a 8 darab, 500 szem�ly befogad�k�pess�g�, 320 km/h v�gsebess�g� TGV-Duplex szerelv�nyb�l �ll� flott�nak. A szerelv�nyeket egy�bk�nt Franciaorsz�gban gy�rtj�k, majd haj�n �rkeznek Argent�n�ba, v�gs� �sszeszerel�sre.

Ek�zben janu�r 15-�n kibontott�k a m�sodik argentin nagysebess�g� vas�t aj�nlatait is. Az Alstom, a Siemens, a CAF is p�ly�zik, hogy meg�p�thesse a 400 km hossz� Buenos Aires � Mar del Plata vonalat.