1. �bra
K�nczei �ron (4 �ves) rajza. (1989)
(Milyen kapaszkod�kat adhatunk di�kjainknak a feln�tt� v�l�shoz?)
Figyelve gimnazista kor� tan�tv�nyaimat, �jra, s �jra meg kell �llap�tanom: nem akarnak, f�lnek feln�tt� v�lni az �ltalunk meghat�rozott vil�gban. �lmaikat, kapaszkod�ikat vesztve �llnak a vil�gban, mint a szedett fa, b�tortalanul, de �t�sre k�szen. Pedig t�z-tizenk�t �vvel ezel�tt m�g "t�zolt� vagy katona" akart lenni, mint�sra r�gcs�lta az alm�t, hazafel� menet "J� �jszak�t!" k�sz�nt minden �tj�ba ker�l� f�nak.
"Vajon megtal�lta-e haj�j�t az a r�gi gyerek,
ki �gy rebegte el a sz�t, mintha el is old�dna
azonnal a mindennapokt�l? Majd j�n egy haj�,
mondta hittel, s �tmenetnek l�tta m�r csak
az iskol�t, szoba-konyh�t, l�pcs�h�zi k�sz�n�st.
Haj�, ism�telte, s valami feh�rs�gre gondolt,
mely gondtalanul suhan el�re egy szebb otthonl�tbe.
Deh�t a haj�k �ltal�ban c�llal k�zlekednek.
G�z, olaj, atom hajtja �ket, ak�r a vil�got
k�r�sk�r�l a partokon. Tal�n megtanulta � is,
hogy a haj� sem sz�ll�t m�st, csak sz�razf�ldi �letet.
Tal�n, mondom belet�r�dve. De ahogy v�rta haj�j�t,
az kaland volt val�ban, maga a szabad elhaj�z�s."(Hegyi Gyula: Haj�)
"Most alszik benne a tegnapi gyermek
s a holnapi feln�tt, csak a majdani �reg
tesz-vesz, matat f�l�lomban a s�t�t szob�ban"(Hegyi Gyula: R�szv�tel)
Minden s�t�t �s f�rads�g-�z� k�r�l�tte. A sz�m�ra el��rt k�vetelm�nyek nem igazodnak egy�nis�g�hez, adotts�gaihoz. A c�lhoz, a sikeres �lethez egyetlen algoritmikusan meghat�rozott �t vezet: hat�konynak, versenyk�pesnek kell lennie, �s gy�znie, gy�znie minden�ron, k�l�nben kihull a rost�n. Az el��rt kompetenci�k �s a lelk�ben felismert k�pess�gek k�z�tt nagy fesz�lts�g van. Nem tud l�p�st tartani fejl�d�s�vel, m�r nem is igazodik ki bels� vil�g�ban, �n�rtelmez�se erej�n fel�l megpr�b�lja. Megm�rheti mag�t, tud�s�t az egyes szakt�rgyak k�vetelm�nyeihez viszony�tva. Viszont, ha azt k�rdezz�k, mit tart mag�r�l, csak sek�lyes v�laszokat tud adni, tipikus "sz�l�i" klis�kkel:
- Lusta vagy, tiszteletlen, ha �gy haladsz, nem lesz bel�led senki, nem vagy senki - �zeni sz�m�ra a t�rsadalom. - Hasznot akarunk t�led, ez�rt tanulj! K�sz�lj az �letre, szaktud�sod kell! Ha hasznos vagy, �letben maradhatsz.
Lelke m�ly�r�l t�r fel a k�rd�s: ki vagyok? Kiv� kell v�lnom? Mit kell tennem, hogy ember legyek?
Igaz, j� ember akar lenni, de nem tal�l ehhez kapaszkod�t. Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy egy b�lcs, elfogad�, egy�ni �tem�kre figyel� mester mellett tanulhass�k az �letet. A b�trabbak nekiv�gnak teh�t egyed�l a rengetegnek - tele szorong�ssal. A gyermek, mivel nagyon kev�s inform�ci�ja van �lete mozgat�ir�l, a benne l�v� hatalmas er�kr�l, nem is tudja megnevezni azokat. Nincsenek szavai, hogy egzisztenci�lis k�rd�seit feltegye, mikor saj�t �tj�t keresi.
Ki mondja el sz�m�ra, mi a j�? Van-e egy�ltal�n �t, hogy elker�lje a rosszat? Az iskolai okoskod�sokb�l, az otthoni moraliz�l�sokb�l elege van. Egyik sem hiteles sz�m�ra. Sebei miatt m�r nem is ny�lna meg k�nnyen. Elviselhet� v�laszt csak egy titkos saj�t nyelven kaphat, ahol minden kinyilatkoztat�s �ppen neki, legbens�bb val�j�nak sz�l, szem�ly�re szabottan. Nem az elkoptatott, unalomig ism�telgetett szavakkal, hangs�lyokkal. Nem az �ltal�nosra v�gyik, az, egyszeri, megism�telhetetlen saj�t �let�t keresi. Lelke k�zpontj�t szeretn� sz�ra b�rni, saj�t l�nyeg�vel szeretne szembeker�lni.
Az �lom az, ami az �lmod� nyelv�n fejezi ki mag�t. "Az �lmok... a hamis�tatlan, term�szetes igazs�got fejezik ki, �gyhogy minden m�sn�l alkalmasabbak arra, hogy visszaadj�k nek�nk az igazi emberi l�tnek megfelel� tart�st, ha tudatunk t�ls�gosan messze elt�volodik alapj�t�l, �s beles�ppedt a lelketlens�g k�ty�j�ba." [1]
H�res pszichi�terek dolgoznak azon, hogy meg�rts�k �s elfogadjuk az �lmok szem�lyis�g�p�t� szerep�t.
�lmunkban a nem-l�tez�t l�tez�v� tessz�k, a meg nem t�rt�ntet megt�rt�nhet�v�. Akaratunkt�l f�ggetlen, objekt�vnak t�n� l�lekm�k�d�s�nk hat �rz�keinkre. Nemcsak l�tjuk �lmunkat, hanem s�runk is ha kell, vagy kiver a hideg ver�t�k f�lelm�nkben, �r�m�nkben felszabadultan kacagunk. Egyszerre objekt�v �s szubjekt�v az �lm�ny. Jelent�sek sz�munkra, �rzelmileg felkavarnak, de - mivel akaratunkt�l f�ggetlenek - a felel�ss�g k�nyszere n�lk�l, sz�vesen hozzuk sz�ba �ket.
Tizen�ves di�kjaim is k�nnyed�n mes�ltek eml�kezetes �lmaikr�l, annak ellen�re, hogy �rezt�k, borzongat� titkok k�zel�ben j�rnak. Hamarosan felfedezt�k, hogy sok hasonl� k�p tolul agyunkba �jszak�nk�nt. Egyform�n k�zd�tt�nk ellensz�llel, h�es�ssel; pr�b�ltunk �tm�szni magas ker�t�sen, vagy imbolyg� h�don. Mindannyian �lmodtuk m�r, hogy megkerget egy sz�rny, vagy hogy zuhanunk lefel� egy magaslatr�l. Kutattunk rejtett szekr�nyekben, fi�kban. V�gel�thatatlan l�pcs�soron vonszoltuk fel magunkat. �lmainkban sok a k�z�s, a hasonl�. S m�r ez biztons�got ad: j�, m�s is ker�lt olyan helyzetbe mint �n? Az t�rt�nt a m�sikban is, mint bennem? Ugyan�gy tal�lkozott sz�rnyekkel, magaslatokkal, m�lys�gekkel, megnyugtat� ragyog� t�jakkal?
Ezekben az eml�kezetes �lmokban... "szimbolikus alakzatok fordulnak el�, amelyekkel az emberi szellem t�rt�net�ben is tal�lkozhatunk" [2] Ha az �lom nagy m�lys�gekb�l sz�rmazik... "akkor az rendszerint azt tartalmazza, amit mitol�giai mot�vumnak nevez�nk, azaz k�pzett�rs�t�sokat vagy k�peket, amilyenekkel saj�t n�p�nk �s idegen n�pek mitol�gi�j�ban tal�lkozunk. Az �lom ebben az esetben kollekt�v �rtelmet tartalmaz, vagyis olyan �rtelmet, amely �ltal�nosan emberi." [3]
Ez a meg�llap�t�s ad b�tors�got ahhoz, hogy �lmainkr�l k�rdezzem a di�kjaimat. Csak a k�z�s k�peket besz�lj�k meg: �rz�seket asszoci�lva, gondolatokat t�rs�tva hozz�juk. Csakhamar el�rkez�nk ahhoz a felismer�shez, hogy mindezek a mot�vumok fellelhet�k n�pmes�inkben is. S�t arra is r�j�het�nk, hogy ezek a mes�k leg�rdekesebb, legtitokzatosabb elemei, gyakran �ppen a fordul�pontjai. Az az �rz�s, hogy ezek jelentenek valamit, ellen�llhatatlanul bel�nk k�lt�zik, s tov�bbi kutat�sra �szt�n�z. A n�pi kult�r�nk jelent�ssel b�r� k�peivel tal�lkoztak m�r di�kjaink a h�mz�sek, vir�g�nekek, ballad�k titkos nyelv�n elmondott �zenetek megfejt�sekor. Tudj�k, hogy "szimb�lumokkal jelz�nk valami t�red�ket l�nyeg�nkb�l, a szimb�lumokkal fedj�k el azt is, ami megmutathatatlan. Ez a kett�ss�g nyomaszt �s felemel, s szellem �s �lom egym�srautalts�g�t a m�v�szet reprezentativit�s�ba utalja. Az �lom a szellem r�v�n jut a napvil�gra." [4]
Az �si szimb�lumok t�l a szem�lyesen, az egyedin, a mindannyiunkban jelenl�v� emberib�l jelen�tenek meg valamit, s utalnak az �h�tott �r�kkel val� egyes�l�sre. A szimb�lumok szuggeszt�vek, egyszerre hatnak minden oldalunkra, csak a korl�tozott, minden�ron sz�tv�logatni, birtokolni akar� tudatunk nem tud elb�nni vel�k. Ennek a titokzatoss�gnak ellen�re m�gis - al�zatos k�zel�t�ssel - verb�lisan is megfogalmazhatunk valamit a tan�t�s�b�l.
Feltehet� a k�rd�s, milyen szinten v�gezz�k mese�rtelmez�si k�s�rleteinket. Pedag�giai gyakorlatomban azt figyeltem meg, hogy mindig olyan m�lys�gre aj�nlatos menni, amilyen m�lyre tan�tv�nyaim vezetnek. �k k�v�ncsian, sok er� befektet�s�vel f�rk�szik a titkokat, de els�sorban a cselekv�seik ok-okozati szintjein. A miszt�riumokhoz �rve nyugodt term�szetess�ggel haszn�lj�k els�dleges magyar�zatukban a feloldatlan szimb�lumokat, �gy, mint mikor nem vagyunk hajland�ak eml�kezni �lmainkra, egyszer�en azt mondjuk, hogy nem is �lmodtunk az �jszaka. Az a t�ny, hogy �letvezet�si k�rd�seikre nem �n vagy m�s, k�v�lr�l el�j�k �ll�tott autorit�s ad v�laszt, hanem egy olyan tan�t�ssal �llnak szemk�zt, amit egy n�p �rdekesnek tartott �rizni, form�lni, �thagyom�nyozni �vsz�zadokon kereszt�l, felpattintja sebzett szem�rmess�g�k bilincseit. K�rdeznek, k�rdeznek - habzsolva esznek a mese �ltal ter�tett asztalr�l.
A seg�t� pedag�gusnak teh�t mindig t�bbet kell az asztalra tenni, hogy aki �hes, ehessen. Iskolai foglalkoz�saimon el�sz�r azt kell megmutatnom di�kom sz�m�ra, hogy k�ze van nemcsak a mese szimb�lumvil�g�hoz, de a f�h�sh�z is. Hiszen mostanra kisgyerekkori mese�lm�nyeit�l mereven elhat�rol�dik. Akkoriban az�rt tudott azonosulni a f�h�ssel, mert azt tiszt�nak, romlatlannak ismerte meg, aki impon�l� b�tors�ga miatt kir�lys�gokat, gy�ny�r� feles�get �s boldogs�got nyer el. Term�szetes, hogy egy ilyen t�k�letes figura nem helyettes�theti �t, aki - mint m�r sz�mtalanszor hallhatta! - lusta, tiszteletlen, es�lye sincs, hogy legyen bel�le valaki. Titokban azt is tudja, ha mindez a sok elmarasztal� k�ls� v�lem�ny nem is lenne igaz, az azonban biztos, hogy � nem az a b�tor leg�ny: szorong�sai megb�n�tj�k, f�lelmei miatt nem ad es�lyt a holnapnak. Er�it egy sorba �ll�tja: �tv�szelni a m�t, �tv�szelni az �letet, nem gondolni a legnehezebbekre, a legf�lelmetesebbekre: a kapcsolatteremt�s neh�zs�geire, a szexualit�s�val folytatott harc�ra, az elnyom�s�b�l fakad� hatalom�hs�g�re. Nem csoda, ha nem akar feln�tt lenni!
Hi�nyos �nismerete miatt nem l�tja val�di �rt�keit, a l�tszathoz ragaszkodik. F�l minden odaadotts�gt�l, felel�ss�gteljes v�laszt�st�l: csak �nmag�ra mond igent (egoista), csak �nmag�t kutatja, �nmag�t akarja k�zbe venni, birtokolni.
A magyar n�pmes�k ott kezd�dnek, mikor az ifj� �ppen ebben a fejl�d�si szakaszban van. Kin�tt a gyerekkorb�l, az �nmag�t csod�l� kiskamasz korb�l - szembes�l a k�ls� �s bels� vil�g kih�v�saival. D�nt�shelyzet el�tt �ll: v�laszthat: vagy sodr�dik az esem�nyekkel �s elszenvedi az �letet, vagy t�lemelkedve �nmag�n v�llalja az elk�telezetts�get valaki vagy valami mellett, s �gy �nk�nt lemondva minden m�sr�l, szabadon form�lhatja ki mag�t.
Am�g a kiv�lasztott mes�t elmondom nekik, �k sematikus figur�kkal jel�lve �br�zolj�k a cselekm�ny sz�mukra fontos �llom�sait. Tizen�ves di�kjaim els� �br�ja a f�h�st jelz� figura volt, m�g, ha 4-5 �veseket k�rek erre a feladatra, �k a kezdeti vil�g t�k�letess�g�t �br�zolj�k: a kerek erd�t, a befogad� palot�t, vagy a sz�l�i h�z k�rbeker�tett udvar�t.
A rajzol�s l�nyegkiemel�s. Tartalmi elemz�s �s �nreflexi� egyszerre. A tanul�si folyamatunk gerinc�t k�pez� tev�kenys�g. �nmag�ra figyelve szembes�l mindazzal, amit megmozgat benne - tal�n eg�szen m�lyre rejtett helyen - a mese. A cselekm�ny pontos menet�re �gyelve �t kell vennie annak "gondolkod�si m�dj�t", r�l�pni a "kir�lyi �tra", mely a misztikus �nmegval�s�t�s fel� vezet. [5]
�ri�si lehet�s�geket nyit meg a meseh�ssel val� kontemplat�v egy�ttmozg�s. M�r a kezdetekkor bet�lti az embert valami szent izgalom, hogy rem�nyem ny�lik kiszakadni a gravit�ci�b�l, legy�zni azt, s az �h�tott magass�gokba emelkedni. Rem�nyem �s lehet�s�gem ny�lik egyes sz�m els� szem�lyben: nekem! �n vagyok a f�h�s. Pontosan �rezz�k is, csak a teljes azonosul�s �tj�n avat�dhatunk be a titokba. Nem lehet k�v�lr�l f�rk�szni a kalandokat, a racionalit�s m�rleg�re t�ve, a befektet�si es�lyeket latolgatni. Fejest kell ugrani, teljesen belemer�lni, r�b�zni magam egy m�sik k�zegre.
Benedek Elek gy�jt�s�ben tal�lhat� a Mirk� kir�lyfi c�m� mese, mely a f�rfiv� �r�s titkait �rzi. Ennek a mes�nek a tan�t�s�r�l szeretn�k besz�molni �gy, ahogyan az a gyakorlatban megval�sult: azaz azokat �s csak azokat a helyeket kiemelve, amelyeket tan�tv�nyaim fontosnak tartottak.
�gy teh�t elsiklunk a gy�ny�r� palota mellett, �gyet sem vet�nk az �reg kir�lyra, akinek az egyik szeme s�r, a m�sik meg nevet. Mikor a h�rom fia sorban el�j�rult, hogy megtudj�k b�nata ok�t, az �reg kir�ly nagy er�vel fel�j�k l�d�totta buzog�ny�t. A gyilkos indulatokat jelz� fegyvert fenyeget�en �ri�sira rajzolva �nk�ntelen�l is kiemelt�k di�kjaim sz�leikkel szembeni szorong�sukat. "A serd�l� kor� gyermek �rzelmi ambivalens, amikor arra v�gyakozik, hogy t�lsz�rnyalja az azonos nem� sz�l�t: tart t�le, hogy ha ez val�ban siker�lne neki, akkor a sz�l�, aki m�g mindig sokkal hatalmasabb n�la, rettenetes bossz�t �llna �rte. Teh�t nem a sz�l� akarja elpuszt�tani a gyermeket, a gyermek az, aki ett�l tart, ha - val�s�gosan vagy csak k�pzeletben - t�lsz�rnyalja a sz�l�t." [6]
A sz�l�-gyerek konfliktus er�s �rzelmekkel j�r mindk�t r�szr�l. A sz�l�i elv�r�sok, k�vetel�sek, �t�letek b�kly�i k�z�tt nem tud k�zel ker�lni apj�hoz a fi�. Ez a t�vols�gtart�s haragot, ellenszenvet sz�l az ifj�ban, nem is enged utat a re�lis megismer�snek, meg�rt�snek. Ebb�l a bizonytalan helyzetb�l t�pl�lkoz� szorong�s, a hatalmas buzog�nnyal hadakoz�, de a t�volban marad� sz�l� k�pe a legt�bb fiatal sz�m�ra ismert. Azonosulnak Mirk�val, �r�lnek, hogy a kir�lyfi szembe mer n�zni apja ir�nti �rz�seivel. Ezzel kezd�dik �ntudatra �bred�se. Az egym�snak fesz�l� apa-fi� ellent�t elfojthat�, mint ahogy azt az id�sebb kir�lyfik tett�k - vagy maga Mirk� is �lete el�z� �llom�sain. H�s�nk azonban kih�zta a buzog�nyt a falb�l, ahov� vet�d�tt �s odavitte az apj�hoz. Nem saj�t retteg�s�re figyel, hanem apj�ra, akir�l hamar kider�l, hogy �rz�, t�r�keny emberi l�ny, aki - ugyan�gy, mint fia - eg�sz ember szeretne lenni. Ett�l a meleg sz�nekkel megrajzolt jelenett�l kezd�d�en �lland� �tt�n�s van az apa, az �reg vit�z �s a f�h�s figur�ja k�z�tt. S�t, innent�l kezdve mindegyik mesehallgat� is mag�ra ismerhet Mirk�ban.
A kir�lyfi megtudja, hogy apja az�rt boldogtalan, mert hi�nyolja �reg vit�z pajt�s�t - teljess�gre, lelki egyens�lyra v�gyik. Mindegyik fia v�llalkozik, hogy megkeresi az �reg vit�zt �s hazahozza. A testv�rek 3-as sz�ma t�k�letess�get jelez, el�revet�tve, hogy el fogj�k �rni azt, ami lehetetlennek l�tszik, sorban egym�s ut�n hozz�fognak a feladatokhoz.
A legid�sebb fi� a r�zh�dig jutott el, ez a serd�l�s els� �llom�sa. A r�z - v�r�s - alkonyi v�r�s �g - esthajnalcsillag - V�nusz - sz�ps�g - n�istens�g k�pt�rs�t�sok a n�pi tapasztalatra t�maszkodnak. Vizu�lis megjelen�t�s�k is igazolja ezt az �sszef�gg�st: a csillag �s a hozz� nagyon hasonl� n�i nemi szerv rombuszok gyakran fellelhet�k h�mz�seinkben, fafarag�sainkban, templomi kazettad�szekben. Formai hasonl�s�gukkal kifejezik a sz�ps�g, a gy�ny�rk�d�s �s az �rz�kis�g kapcsolat�t. [7]
Az ifj� fejl�d�s�nek ebben a szakasz�ban azt teszi, ami j�lesik, ami kedves, ami vonz�. Lehet seg�t�k�sz, sz�rakoztat�, moh� vagy pazarl� - mindent �nmag�b�l kiindulva, s �nn�n �r�m��rt tesz. S mindaddig, m�g test�re figyel, nincs r�l�t�sa a m�lys�gek �s magass�gok boldogs�g�ra.
A k�z�ps� kir�lyfi az ez�sth�dig �rt el. A s�t�t �jszak�ban ragyog� ez�st holdsarl� gyenge f�nye a n�ies, t�r�keny lelkis�gre utal. Nem a nemi �r�m�kkel, hanem a mag�ba fogad� term�kenys�ggel, gy�ng�d �rzelmekkel �ll kapcsolatban. �lland� fogy�sa - g�mb�ly�d�se azonban a kamaszkor hangulati hull�mz�s�t, befoly�solhat�s�g�t juttatja esz�nkbe. Lehet, hogy a hold romantikus �s v�ltoz�kony, de f�nye m�giscsak koncentr�ltabb erej�, mint a csillagok�.
Csak Mirk� volt, aki tov�bbjutott a holdk�ros �lmodoz�s szakasz�n.
Az elbesz�l�s ism�t kisz�lesedik. Megtudjuk, hogy a h�s hogyan fegyverzi fel mag�t. Dajk�j�nak tan�cs�ra - aki �rtelm�nek nevel�je - elk�ri apj�t�l, amire �tja sor�n sz�ks�ge lesz: k�rt�t, kardot, l�szersz�mot. �rdekes, hogy ezeket a f�gg�sre utal� szimb�lumokat nem jelen�tett�k meg rajzaikban di�kjaim. M�ly igazs�got sejtet a mese, mikor azt mondja, hogy a kommunik�ci�ra utal�, harm�ni�t szimboliz�l� csodak�rt m�lyre befalazva egy pinc�ben van. Tan�tv�nyaim nem sz�nt�k r� magukat, hogy tudom�sul vegy�k, ezt nekik kell kibontaniuk, ak�rmilyen neh�z hozz�f�rni. Kapcsolatteremt�si neh�zs�geiket jelzi, hogy nem reag�ltak sem a hang-ra, sem arra a mozzanatra, mikor Mirk� megsimogatja a girhes-g�rhes csik�t. Pedig �rint�s n�lk�l, szeretet-kifejez�s n�lk�l nem t�rt�nik meg a csoda! Nem lehet a var�zslatot k�v�lr�l v�rni. A mese azonban elmondta �zenet�t: akinek f�le van, hallja meg!
Mirk�nak v�lasztania kell a sok gy�ny�r� paripa k�z�l. Azzal, hogy ellen�ll az aranysz�r� m�nes cs�b�t�s�nak �s a l�tszatra hasznavehetetlen girhes-g�rhes csik�t v�lasztja, azt bizony�tja, hogy � val�ban �t�rt az ez�sth�don. Az esem�nyek felgyorsulnak: Mirk� kedvess�g�vel, �rint�s�vel, figyelm�vel �gy szereti a csik�t, ahogy az neki j�. �lland�an meg kell �julnia. Nem el�g gondoskodni lov�r�l, esztelennek t�n� ig�nyeit is ki kell el�g�tenie. �rezz�k, a h�s val�ban a t�zzel j�tszik, mikor par�zzsal eteti lov�t, mikor teljes bizalommal a nyak�ba csimpaszkodik, s behunyt szemmel r�b�zza mag�t. A t�z, a magass�gokba lend�l� paripa a szellemi vil�got jelenti. A t�z - legyen az a szerelem t�ze, a Szentl�lek l�ngja, szellemi megvil�gosod�s - misztikus jelens�g. Tiszt�t, el�get mindent, ami nem ker�lhet fel a magass�gokba. Ugyanezt a tiszt�t�, rendteremt� sz�tv�laszt�st szolg�lja a kard. A kard - apja kardja volt, mely v�delmezte az �reg kir�lyt. Az a t�ny, hogy Mirk� elfogadja, s�t elk�ri apj�t�l ezt az els�re semmire sem j� �nv�delmi fegyvert, azt �zeni, hogy b�tran b�zza r� mag�t minden ifj� a sz�lei �ltal �tadott hagyom�nyra. M�g akkor is, ha kezdetben �gy t�nik, ilyen eszk�z�kkel m�r tele a padl�s.
Teh�t Mirk� a szellem bels� t�z�ben b�zva el�ri az aranyhidat. T�z - arany - f�ny - Nap. Itt minden �tl�that�, vil�gos, egyenes. A sug�rz� szellemi er� teremt�sre k�pes, maga a ragyog� f�rfiass�g. L�ngelm�vel, izz� sz�vvel �j vil�gokat alkot, legy�zve a gravit�ci�t, �tl�pve t�ren �s id�n. (Nap - Hold - V�nusz) [8] Kontrasztk�nt a mese �lland�an ism�tli, hogy a kir�lyfi szeme csukva van, mit sem l�t a k�rnyez� s�t�ts�gb�l. M�g ny�legyenesen, szil�rd elt�k�lts�ggel halad felfel� az �veghegy tetej�re, a s�t�ts�g olyan vastag lesz, hogy "a fejsz�t f�l lehet r� akasztani". Semmi olyan nincs k�r�l�tt�nk, ami benn�nk ne lenne. M�g Mirk� az �gig emelkedett a fels� vil�g�ban, az als� elhanyagolt, �tl�thatatlan maradt sz�m�ra.
T�ltos parip�ja tan�cs�ra nekirugaszkodik a s�t�ts�gnek, befel� fordul. Nagy b�tors�g kell ehhez! Tudja ezt a mese, tal�n ez�rt eml�ti meg egy�tt�rz�en, hogy "csak h�trafel� l�tszik gy�nge vil�goss�g". Mintegy figyelmeztet: az �t most a s�t�ts�gbe vezet, kapaszkod�k n�lk�l, egyed�l a titok fel�, lelk�nk k�zepe, a selyemr�t fel�. "Egyszerre olyan ragyog� vil�goss�g t�madt, hogy Mirk� kir�lyfi mind a k�t kez�vel a szem�hez kapott". F�jdalmas ez a vil�goss�g, olyasmit l�that mag�ban, amir�l a szellemvil�gban val� szenved�lyes sz�guldoz�s k�zben �lmodni sem mert. Itt tal�lkozik az �reg vit�zzel, apja �s a maga elnyomott-elvesztett m�sik fel�vel, �rny�k�val. Ez most kavarg� indulatok, zsarnokoskod� er�szak, heves �rz�kis�g form�j�ban csap �ssze fels�bbrend�nek, hajthatatlannak hitt szellemis�g�vel. �jabb harc kezd�dik. "Kard, ki a h�velyb�l!" - ki�lt, s ez a kard, m�r r�gen nem a tiszta erk�lcsis�g sz�tv�laszt� eszk�ze. Ez a kard, pallos, a f�rfi nemi szervet jelenti, a szexualit�st szimboliz�lja. Mirk� - minden k�ts�get kiz�r�an - �lvezi, hogy ki�lheti eddig elfojtott szexu�lis v�gyait. Enged a k�s�rt�snek, mert ezek nagyon is megfelelnek v�gyainak. Bels� b�k�je azonban felborul!
Tov�bb ment a kellet�n�l: egy "vaslappancson" kereszt�l lezuhant a feketes�gbe, az als� vil�gba. B�r el�g f�lelmetes, ahogy bez�r�dik f�l�tte a ny�l�s, elv�gva �t a szabadul�s minden rem�ny�t�l, m�gis a nagy s�t�ts�gben egy gy�m�ntpalot�t tal�l. A palot�ban egy �rd�ng�s sz�le sz�v�get, mintha �lete sz�vet�t sz�n�. A vet�l� minden mozdulat�ra katon�k ugranak el�, akikkel Mirk�nak meg kell v�vnia. Mint aki nem tanul a saj�t baj�b�l, folytatja, amit abbahagyott: "Kard, ki a h�velyb�l!"
Maga a sz�v�sz�k is szexu�lis szimb�lum. Misk�n azt tartj�k, hogy "A sz�v�sz�knek nevezett szersz�m csak m�k�d�s k�zben sz�v�sz�k, a sz�v�vel egy�tt". [9] Hanyatt sz�nek, a f�ld�n �lve. A sz�v� keretet "felny�st�lik", [10] a sz�v�shez sz�ks�ges ny�l�st kell megteremteni, hogy �lteni tudjon, s a bever�t "rendesen �t�getni". [11] Var�zslatos dolog t�rt�nik: nem tud elb�nni az �regasszonnyal, aki �jra �s �jra �letre kel, mintegy jelezve, hogy �r�k �lete van! Itt lakott � m�r a fi� lelk�ben a vil�g kezdete el�tt is. � a n�i �s-k�p Mirk� tudatalattij�ban, a n�, aki ut�n v�gyik, mert �rzelemgazdag, k�pes a var�zslatokra, term�keny �s gondoskod�. Most azonban f�lelmetes �s visszatasz�t�, rend�thetetlens�g�vel �s hatalmas erej�vel. Le k�ne gy�zni, elt�ntetni, meg�lni!
Zavarba ejt� a katon�k sokas�ga is. V�gel�thatatlan sorban ugranak el�nk arcukat, karakter�ket nem ismerj�k. �k a n�ben �l�, soksz�n�, �si f�rfi szimb�lum. Egyre jobban k�v�njuk, l�pjen m�r el�nk egy val�s f�rfi, akinek a szem�be n�zhet�nk. Aki mag�val kem�ny, m�ssal b�lcs �s gyeng�d. Ez a szerep Mirk�ra v�r, ha t�l tud emelkedni �nmag�n. Abban a pillanatban, mikor leteszi a fegyvert, megkegyelmez a sz�l�nek, azaz hagyja �lni az asszonyit �nmag�ban, f�ny gy�l lelk�ben �s megl�tja a kij�ratot. Mint mikor a figyelemmel m�sokhoz fordul� depresszi�s ember elfeledkezve saj�t baj�r�l a gy�gyul�s �tj�ra l�p, �gy emelkedik fel Mirk� is a fels� vil�gba. Tudat�ba emelve, integr�lva megismert gyenges�geit, kieg�sz�l�sre v�r� hi�nyoss�gait.
A mese titkos nyelven ism�tli a l�nyeget. A h�s csak ezut�n a m�lyvil�gi kaland ut�n tudja hazavinni apja vit�z pajt�s�t, lelke m�sik fel�t, akit eddig nem engedett megmutatkozni. A refr�n al�h�zza a tan�t�st: meg kell ismerkedn�nk �s el kell fogadni minden r�teg�nket, s megtal�lni mindegyiknek a maga hely�t. Jogos az �r�m�nk, hogy Mirk� hazafel� indul, de az, hogy egyenesen az �veghegy tetej�re ugrat, vesz�lyt sejtet. Az �rzelmek helye nem a szellemben van. Mirk�, hazat�rve boldogan �nnepelteti mag�t. 7 nap 7 �jjel tart a d�nom-d�nom. A 7 nap a t�k�letes testbeli v�ltoz�s, a 7 �jjel a t�k�letes elmebeli �talakul�s miatti �r�m�t jelenti, s az ut�na k�vetkez� nyugalom is �rlel�d�st sejtet.
"... a fizikai �retts�g �nmag�ban m�g nem jelenti azt, hogy az ember intellektu�lisan �s �rzelmileg is �tl�phet m�r a feln�ttkorba, amit a h�zass�g jelk�pez. M�g meglehet�sen hossz� id�re �s komoly fejl�d�sre van sz�ks�ge, miel�tt �j, �rettebb szem�lyis�ge megsz�letik, miel�tt r�gi konfliktusait integr�lhatn�. Csak ezut�n lesz alkalmas arra, hogy a m�sik nemmel kapcsolatba ker�lj�n, �s annak egyik tagj�val meghitt kapcsolatot alak�tson ki, ami az �rett feln�ttkor el�r�s�vel egy�tt j�r... Ahogy n�veksz�nk, hol az �rzelmek z�rzavar�t engedj�k �rr� lenni magunkon, hol pedig a felettes �n merevs�g�t... Az ember a feln�ttkort csak akkor �rheti el, ha megoldja ezeket a bels� ellentmond�sokat." [12]
Mirk� megismerte �s megszerette a szellem sz�d�t� magaslatait, elfogadta minden logik�t n�lk�l�z� �rzelmeit, gyeng�ds�g�t, tapasztalatokat szerzett szexu�lis t�ren, s rajta kapta mag�t, hogy sz�ve m�ly�n v�gyik a n�re, befogad� melegs�g�re. A nyugodt �rlel�d�s szakasza ut�n �jra szembeker�l a bels� ellens�ggel. D�ng k�r�l�tte a f�ld, surrog-burrog a leveg� - �ri�si er�t k�pvisel. A Kutyafej� tit�ni ereje �szt�n m�lys�gb�l t�r el�. Az elfojtott differenci�latlan t�rekv�sek, a primit�v f�rfi �szt�n visszatasz�t� kever�k l�nyk�nt jelenik meg. Ember is, mert m�r h�s�nk hozz�fogott megszel�d�t�s�hez, de a feje: kutyafej. A kutya h�s�ges �llat, de szexualit�s�ban nem v�logat a partnerekben. Egyszerre h�s�g �s promiszkuit�s. �ppen ellentmond�s�ban nagy hatalom. Ez a hatalom z�rja el el�le az �lmait megtestes�t� kir�lykisasszonyt, akire most ny�lt r� a szeme. A l�ny most m�r val�s�gos n�, h�s-v�r figura, aki �r� figyel, aki k�pes �nmag�r�l lemondani, hogy Mirk� �let�t megmentse. Biztosan �rezhetj�k: � az, aki a fi�nak teremtetett, � az, aki mostan�ig r� v�rt, hogy �rett n�is�g�t neki aj�nd�kozza. Mirk� erej�t az eddig nem ismert �r�m megsokszorozza. A l�ny aj�nd�koz� szeretete m�g nem el�g a teljes boldogs�ghoz. Mirk�nak meg kell szabadulnia a benne �l�, jogait k�vetel� sz�rnyt�l. A c�l, hogy tudja, ki�rt veti latba minden erej�t, most mindenn�l fontosabb sz�m�ra. Egyszerre k�zel�t a l�ny fel� gyeng�d, felel�ss�gteljes �rzelmekkel �s �rz�kis�ggel. Megsz�letik lelk�ben az �rosz, amely nem kirabolni, hanem megaj�nd�kozni szeretne. Ez a m�sik ritmus�ra figyel� felel�ss�g teszi alkalmass� a fi�t, hogy eg�sz szem�lyis�g�ben meg�rjen az intimit�sra, megtal�lja a helyes ar�nyokat lelke �s teste k�v�ns�gai k�z�tt.
Nagyszer�, hogy ez a folyamat a mes�ben tele van mozg�ssal: az ellenfelek rohannak, ki�ltanak, birk�znak, visszah�k�lnek. Az esem�nyek gyors v�ltakoz�sa �ri�si er�vel h�z a katarzis fel�.
Mirk� v�g�l meg�li a Kutyafej�t, s test�t a feneketlen t�ba dobja. Meg kell halnia, hogy a fi� szexualit�sa �jj�sz�lethessen. A megtiszt�t� v�z el�k�pe a l�ny kez�ben az �r�m�t jelent� borral telt kulacs volt, ami �j, aj�nd�koz� szexu�lis �let�ket is jelenti.
�gy n�z ki, hogy az er�k kezdenek kiegyenl�t�dni. Mirk� lelke egyens�lyba ker�l. Hazamehet. Az otthon az a valami, ahol az ember �nmaga lehet, felold�dik minden �nz� szorong�s, f�lelem n�lk�l, szabadon aj�nd�kozhatom magam, �s emelhetem magamba a m�sikat. Ezt a v�gyat fejezi ki Mirk� azzal, hogy a l�ny palot�j�t, otthon�t, eg�sz vil�g�t mag�val akarja vinni. A l�ny k�sz�netk�nt - k�vetkezm�nyk�nt aranyvessz�vel aj�nd�kozza �t meg, mely var�zslatokra k�pes. Nagyszer� k�z�s vil�guk "sz�p lassan gy�m�ntalm�v� gombolyodik." "Tedd a tariszny�dba!" - mondja a l�ny. Tedd a tariszny�dba, ahol az �letment� utols� falat kenyeredet �rz�d. Ez az egyetlen l�nyeges, amihez �rdemes ragaszkodni.
Az aranyalma - mely mag�ban foglalja a teljess�get az anyamellt�l a szexu�lis egyes�l�sig - az �reg kir�ly szeme l�tt�ra �jra palot�v� v�ltozik. Az ablakban k�ny�kl� kir�lykisasszony a vil�gra val� nyitotts�gukat jelenti, kett�s�k nem �nz�, hanem term�keny, m�sokat boldog�t�.
Az �rz�sek - gondolkod�s, intu�ci� - �rz�kel�s tengelykeresztje egybeesik a szem�lytelen, id�tlen vil�g centrum�val. Ahogy a mese rajzk�re bez�rul, beteljesedik, l�that�v� v�lik a l�nyeg. A mese utols� refr�nje erre a csod�latos egys�gre h�vja fel a figyelmet. "A k�r a teljess�g, az osztatlan eg�sz, az �ri�s, a mened�k, az anya�l archaikus �s egyben legkorszer�bb jele, s benne az egyenl� sz�r� kereszt forma, amely az �skort�l napjainkig a teremt� szellemi er�, az Ige jele �s megid�z�je, s a kinti vil�gban val� eligazod�s legfontosabb eszk�ze." [13]
"Az ilyen dolgokat nem lehet kital�lni, hanem �jb�l ki kell emelkedni�k az elfelejtett m�lys�gb�l ahhoz, hogy a tudattalan legm�lyebb �szt�n�s meg�rz�seit �s a szellem legemelkedettebb meg�rz�seit fejezz�k ki." [14]
A di�kjaim �ltal rajzolt t�rt�net k�rr� g�mb�ly�d�tt, egy vil�got z�r mag�ba. Hogy mennyire siker�lt a mese �zenet�nek l�nyeg�t megfogniuk, azt a rajz mell� helyezett Hakasz s�m�ndob �br�j�val [16] val� �sszevet�s megmutatja. Ezekre a dobokra az �thagyom�nyoz�sra m�lt� vil�gk�pet rajzolt�k. Az �sszehasonl�t�s olyan �lm�nnyel aj�nd�kozza meg �ket, amit nem lehet szavakkal le�rni. Azt �rzik, hogy minden esetlegess�g�k, �gyetlen pr�b�lkoz�suk ellen�re van rem�ny�k arra, hogy felismerj�k, mi az igaz�n fontos, van rem�ny�k, �tjuk a boldogs�gra, arra, hogy egyszer majd �ket is v�llon veregeti valaki, mint Mirk�t az apja, mikor hazat�rt, mondv�n: Ember lett�l, fiam.
JEGYZETEK
[1] C. G. Jung: Gondolatok az �lomr�l �s az �nismeretr�l. Kossuth, Bp., 1996. 25. o.
[2] C. G. Jung: Gondolatok az �lomr�l �s az �nismeretr�l... i. m. 17. o.
[3] Uo. 39. o.
[4] Boh�r Andr�s: Antropol�giai �s etikai v�zlatok. Keraban, 1993. 121. o.
[5] Papp G�bor: Csodak�t. Pontifex, 1994. 7. o.
[6] B. Bettelheim: A mese b�v�lete �s a bontakoz� gyermeki l�lek. Gondolat, Budapest, 1985. 291. o.
[7] Papp G�bor: Csodak�t... i. m. 82-83. o.
[8] L�sd: Papp G�bor: Csodak�t... i. m. 240-247. o.
[9] Cs�kos Varga Gy�rgyi: T�rgyi anyanyelv�nk. Szent Gell�rt, 1992. 79. o.
[10] Uo. 92. o.
[11] Uo. 90. o.
[12] B. Bettelheim: A mese b�v�lete �s a bontakoz� gyermeki l�lek... i. m. 300-301. o.
[13] Moln�r V. J�zsef: Eg�sz-s�g. Melius Alap�tv�ny, 1995. 10. o.
[14] C. G. Jung: Az ember �s szimb�lumai. G�nc�l, 1995. 245. o.
[15] Uo.
[16] Jankovics Marcell: Csillagok k�z�tt f�nyess�ges csillag. K�pz�m�v�szeti, Budapest, 1987. 55. o.