Az ETCS j�v�je

�j�t�sok az ETCS-ben

A Sv�jci Vasutak aj�nl�sa, Limited Supervision �zemm�d

Az ETCS j�v�je

Az ETCS jelen men�pontban elmondottak alapj�n a ki�p�tett - �s t�lnyom� t�bbs�g�ben m�r �zemben l�v� - ETCS szakaszokr�l az al�bbi diagram ad t�j�koztat�st. Ennek alapj�n elmondhat�, hogy a tajvani telep�t�seket k�vet�en a f�kuszt Eur�p�ban Spanyolorsz�g �s Olaszorsz�g jelenti. Magyarorsz�g e csoportos�t�sban a k�z�pmez�ny elej�n tal�lhat�.

Ki�p�tett ETCS szakaszok hossza vil�gszerte

A fentiekhez hozz� kell tenni, hogy 2008 v�g�n k�zvetlen�l az �tad�s el�tt, de m�g teszt�zemben m�k�dik Eur�p�ban 515 km, Ausztr�li�ban tov�bbi 40 km p�lyaszakasz.

A megl�v�nek tekinthet� 2519 kilom�ternyi ki�p�tett szakaszokon t�lmen�en a k�vetkez� kateg�ri�t az a 4524 km-nyi vonalszakasz jelenti Eur�p�ban, amely m�r al��rt szerz�d�ssel rendelkezik. Ebb�l:

- ETCS 1-es szint: 1768,5 km

- ETCS 2-es szint: 2621,5 km

- ETCS 3-as szint: 134 km

Eur�p�n t�l a szerz�d�tt m�ret 8445 km, az al�bbi �sszet�telben:

- Alg�ria: 426 km

- K�na: 3781 km

- India: 196 km

- Mexik�: 35 km

- Sza�d-Ar�bia: 2493 km

- D�l-Korea: 404 km

- T�r�korsz�g: 1110 km

Mindez �sszesen, Eur�p�val egy�tt mintegy 13 000 kilom�ternyi szerz�d�tt hosszt jelent, s l�that�, hogy a szerz�d�ssel rendelkez� orsz�gok er�sorrendje alapj�n figyelm�nket �zsia fel� kell ford�tanunk a k�zelj�v�ben. Ek�zben Magyarorsz�gon szerz�d�s al� r�vid t�von bel�l a mintegy 100 km-es Baj�nsenye-Boba szakasz ker�lhet.

Szerz�d�tt ETCS szakaszok hossza vil�gszerte

A k�vetkez� l�pcs�ben sz�mba vehet� szakaszok azok a nemzetk�zi korridorok, amelyeken a fejleszt�sek bel�that� id�t�von bel�l bek�vetkeznek. Ezek nagys�grendileg �jabb 31 359 km vonalhosszt jelentenek Eur�p�ban, kieg�sz�lve m�g mintegy 610 km-rel T�r�korsz�gban. Az aktu�lisan vil�gszerte tervben szerepl� t�teleket mutatja be a k�vetkez� �bra. A tervek j�l l�that�an ism�t Eur�p�ban rendelkeznek a legr�szletesebb, legkitekint�bb strat�giai id�t�vval.

Tervezett ETCS szakaszok hossza vil�gszerte

Valamennyi ETCS-ben �rdekelt orsz�g aktu�lis terveit figyelembe v�ve �ll�that� �ssze a k�z�pt�von (kb. 2030-ig) megval�sulni l�tsz� ETCS h�l�zathossz. (Az adatsort torz�tja, hogy az egyes orsz�gok elt�r� id�intervallumig mutatt�k be terveiket � l�sd az ezt k�vet� �br�t.)

Teljes ETCS h�l�zat (2030-ig)
(megval�sult, pilot, teszt, szerz�d�tt �s terv)

Az egyes orsz�gok tervez�si peri�dus�t, mennyis�g�t �s �temterv�t mutatja be a pontoss�g kedv��rt az al�bbi �bra.

Az ETCS tervek megval�sul�s�nak �teme orsz�gonk�nt

Jobban szem�gyre v�ve a val�s�got �s �vatoss�ggal kezelve a terveket, megpr�b�ltuk az er�sorrendet a megval�sult, de legal�bb szerz�d�tt szakaszokra vet�tve fel�ll�tani. Ez alapj�n l�tszik, hogy az egyes orsz�gok milyen m�rt�kben l�ptek saj�t strat�gi�juk megval�s�t�si szakasz�ba. L�that�, hogy b�ven vannak olyan eur�pai orsz�gok, amelyek m�g a munka elej�n j�rnak (pl. Portug�lia, Lengyelorsz�g).

Er�sorrend � a megval�sul�st�l a tervez�sig

Az el�z� �bra eredm�nyeit �s sorrendj�t is j�csk�n befoly�solja ugyanakkor, hogy ki mekkora tervekkel rendelkezik a j�v�t �s f�leg h�l�zatm�ret�t tekintve. Ut�bbir�l ad t�j�koztat�st az az �bra, ahol az egyes orsz�gok teljes vas�ti h�l�zatra vet�tett ETCS terveinek ar�ny�r�l kapunk inform�ci�t. M�ris �t�rt�kelhet� az el�z� �br�n m�g sereghajt�nak sz�m�t�, �m az ETCS telep�t�sekben �lenj�r� Sv�jc, ahol a h�l�zat jelent�s r�sz�n tervezik r�vid id�t�von bel�l az ETCS telep�t�s�t. �szrevehet� a fentiek alapj�n, hogy Magyarorsz�g a jelenlegi ismereteink alapj�n m�r k�z�pt�von bel�l sereghajt� szerepk�rbe ker�lhet a tranzit forgalom sz�m�ra �tj�rhat�s�got biztos�t� ETCS telep�t�sek kapcs�n.

Tervezett ETCS vonalhosszak a teljes nemzeti h�l�zat ar�ny�ban

Az ETCS h�l�zat ETCS szintek szerinti megoszl�s�nak terv�t v�zolja a k�vetkez� �bra. �rdemes kiemelni az els� szerz�d�tt ETCS 3-as szint� � j�llehet mell�kvonali � telep�t�st Sv�dorsz�gban, melyr�l h�reinkben m�r t�bbsz�r sz�mot adtunk. A 2009-ben kezd�d� telep�t�st term�szetesen folyamatosan nyomon k�vetj�k.

Az ETCS h�l�zat kialakul�s�nak �llapota, ETCS szintek

�sszefoglal�an az ETCS h�l�zat ki�p�l�s�nek becs�lt folyamata 2020-ig dinamikusan n�vekv� jelleget mutat. Az ezt k�vet� ellaposod�s is r�szben a tervez�si id�t�vok behat�rolts�g�nak tudhat� be.

Az ETCS j�v�beli v�rhat� elterjedts�ge

A vontat�j�rm�vek eset�ben az 1009 darab felszerelt j�rm�h�z r�vid t�von az 1305 darab m�r szerz�d�tt g�p �zembe �ll�sa v�rhat�. Ezt k�vet�en �sszesen tov�bbi 9240 j�rm� felszerel�s�t tervezik az egyes eur�pai orsz�gok, melyek k�z�tt a h�z�er�t Spanyolorsz�g, Sv�jc, N�metorsz�g �s Olaszorsz�g jelenti.

R�vid �s k�z�pt�v� ETCS fejleszt�sek p�lya- �s j�rm�oldalon

�j�t�sok az ETCS-ben

Sz�mos t�bb-besz�ll�t�s projekt val�sult m�r meg ezid�ig a 2.2.2-es verzi�csomag alapj�n. A legt�bb ilyen projekt sor�n apr�bb egyezotlens�gek mutatkoztak az egyes gy�rt�k term�kei k�z�tt. Az ERTMS programban r�sztvevok k�r�ben folyamatos ig�ny van arra, hogy a (2002-es) TSI csomagban elofordul� hib�kat elt�vol�ts�k, a sz�ks�ges v�ltoztat�sokat, a hi�nyoss�gok p�tl�s�t megtegy�k. Ennek megfeleloen v�rhat�an tov�bbi m�dos�t�sok fognak megjelenni. Az ERTMS programban r�szt vevo orsz�gokb�l �s a k�l�nb�zo szervezetektol folyamatosan �rkeznek az �n. specifik�ci�s v�ltoztat�si k�relmek (CR � Change Request), amelyet az illet�kes szervek folyamatosan elb�r�lnak. A legt�bb v�ltoztat�si k�relem egy specifik�ci�s hiba kijav�t�s�ra, egy funkci� tiszt�z�s�ra, vagy �j funkci� hozz�ad�s�ra ir�nyul. A specifik�ci�s v�ltoz�sokat alapvetoen k�t ero mozgatja. Egyr�szt a hibajav�t�sokat �s egy�b jogos fejleszt�si k�relmeket min�l hamarabb �rv�nyre kell juttatni, m�sr�szt a specifik�ci�s v�ltoztat�soknak a leheto legkisebb zavartat�st kell okozniuk a v�ltoz�sk�vet�sben, verzi�v�lt�sban, kompatibilit�sban. Egy v�ltoztat�si k�relem teljes �letciklusa v�gigk�vetheto az al�bbi �br�n:

V�ltoztat�si k�relem �letciklusa

Az ERA v�ltoz�smenedzsmenttel foglalkoz� internet oldal�nak c�me:

http://www.era.eu.int/public/ERTMS/About_CCM_Procedure.aspx

m�g a vonatkoz� ERA dokumentum let�ltheto:

http://www.era.eu.int/public/ERTMS/ERTMS%20Documentation/WG%20Control%20Group/ERA_ERTMS_0001_v12.pdf

Az ERTMS program munkacsoportjai napjainkban e korszerus�t�si program �konszolid�ci�s f�zis�nak� k�zep�n tartanak. C�ljuk egy k�vetkezetes �s egys�ges specifik�ci�csomag �jb�li kiad�sa. A 2004 �v v�gi c�lkituz�st kiss� t�ll�pve ugyan, de sorozatosan �rkeznek is az egyes TSI specifik�ci�k. A konszolid�ci�s f�zis v�g�re val�sz�nus�thetoen megjelenik egy �j kiad�s� komplex TSI csomag (2.3.0. verzi�), �s mindezen fel�l elobb-ut�bb az ETCS SRS 3.0.0 verzi�ja, amely a 2.3.0. verzi�b�l m�g kimaradt v�ltoztat�si ig�nyekkel, a kor�bban nyitva maradt k�rd�sek lez�r�s�val, valamint n�h�ny �j funkci�val gazdagodik. A 2.3.0. �s 3.0.0. verzi�k jelenlegihez k�pesti v�ltoztat�si k�relmeit a 108-as subset tartalmazza.

A verzi�v�lt�ssal kapcsolatban k�t fogalmat kell eml�ten�nk. A visszafel� kompatibilit�s azt jelenti, hogy egy �jabb specifik�ci� szerint kialak�tott fed�lzeti rendszeru vontat�j�rmu alkalmas a kor�bbi specifik�ci� szerint ki�p�lt p�ly�n k�zlekedni. Az effajta kompatibilit�st viszonylag egyszeru megoldani, tekintve, hogy egy �j fed�lzeti rendszer bevezet�sekor a r�gi rendszer pontosan ismert. A felfel� kompatibilit�s ennek az ellenkezoj�t jelenti, amikor is egy r�gi specifik�ci� szerinti j�rmu ugyancsak k�pes egy �jabb specifik�ci� szerinti p�ly�n k�zlekedni. Ennek teljes�t�se m�r j�val nagyobb kih�v�st jelent, minthogy a k�sobbi specifik�ci�k tartalma nem pontosan ismert a jelenlegi ki�p�t�sekn�l. Alapvetoen csak rendk�v�l alapos tervez�ssel, jellemzoen csak kisebb, nem l�tfontoss�g� v�ltoztat�sokra vonatkoz�an lehet a felfel� kompatibilit�st megval�s�tani.

V�rhat�an a konszolid�ci� ut�n is fognak �jabb �s �jabb m�dos�t�si k�relmek �rkezni. T�bb fontos funkci� ker�lhet �jb�l elot�rbe, megkezdodhet az egyelore az 1-es �s 2-es ETCS szintek nagyobb piaci behatol�s�ig �s specifik�ci�s letisztul�s�ig elnapolt 3-as szint r�szletesebb kidolgoz�sa is. A 3-as szint elterjed�s�hez �j technikai megold�st kell tal�lni a s�nt�r�s �rz�kel�s�re, a vonatintegrit�s fel�gyelet�re, valamint a rendszer visszaes�si szintj�t is meg kell hat�rozni. A tehervonati k�zleked�s integr�l�s�t biztons�gosan, de hat�konyan meg kell tudni val�s�tani, hiszen a tanulm�nyok alapj�n kijelentheto, hogy a vas�th�l�zatok csak nagyon kis r�sz�rol mondhat� el, hogy rajta nem jelentkezik egy�ltal�n teherforgalom. R�ad�sul a tolat�-, kiszolg�l�-, m�ro-, fenntart�- �s egy�b vonatok sz�m�ra az eg�sz h�l�zat el�rhetos�g�t fenn kell tartani.

Ugyancsak megj�solhat� egyes mai nemzeti funkci�nak az interoper�bilis k�rnyezetbe ker�l�se a k�sobbiekben. P�ld�nak felhozhat� az az eset, amikor is egyes orsz�gok az ERTMS alapjaihoz a saj�t �zem(eltet�s)�k sz�rnyai alatt tov�bbi funkci�kat adnak. Ugyanakkor ha ezt minden orsz�g a maga m�dj�n teszi, akkor az ugyanannak a funkci�nak a t�bbsz�r�s megval�s�t�s�t eredm�nyezi. �sszeru teh�t mind az iparv�llalatok, mind pedig a vasutak r�sz�rol e k�z�s funkci�knak az ERTMS szabv�nyokba val� befoglal�sa.

V�g�l utols� p�ldak�nt megeml�thetj�k a sv�jci vasutak aj�nl�s�ra m�r t�bb �vvel ezelott felhozott m�dos�t�si k�relmet, az 1-es szint eset�n bevezetni k�v�nt �j, �n. Korl�tozott Fel�gyelet (Limited Supervision � LS) �zemm�dot. A k�vetkezo alfejezetben bemutatjuk az �jonnan �letre h�vott Korl�tozott Fel�gyelet �zemm�dot, mint az egyik legaktu�lisabb ETCS-t illeto �j�t�si javaslatot.

A Sv�jci Vasutak aj�nl�sa, Limited Supervision �zemm�d

Az ETCS elso telep�t�sei kapcs�n n�h�ny vas�tt�rsas�g arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy legal�bbis egy �tmeneti idoszak erej�ig a teljes fel�gyelet (FS) biztos�t�sa nem sz�ks�gk�ppen szigor� k�vetelm�ny az ETCS 1-es szintre felszerelt hagyom�nyos vonalak �s csom�pontok egy r�sz�n. A R�szleges Fel�gyeletre (Limited Supervision � LS) vonatkoz� javaslatukkal 2002 v�g�n kerest�k meg az akkor illet�kes AEIF-et.

2003 legelej�n az AEIF befogadja a k�relmet, majd 2003 m�rcius�ban felk�rik az ipari besz�ll�t�kat a probl�ma kivizsg�l�s�ra; megfogalmaz�dik tov�bb�, hogy adott esetben az LS a specifik�ci�kban a Class 1, azaz a k�telezoen megval�s�tand� csoportba ker�lhet. 2003 �prilis�ra azonban egy�rtelmuv� v�lik, hogy az UNISIG �ltal 2004 v�g�re �g�rt TSI csomagba az LS nem ker�lhet bele, az a konszolid�ci�nak e f�zis�b�l egyelore kimarad. �g�retet tesznek ugyanakkor arra vonatkoz�an, hogy a probl�mak�rt a lehetos�gekhez m�rten mielobb r�szletesen kivizsg�lj�k. J�niusban meg is kezdodik az LS kifejleszt�si k�lts�g�nek �s bevezet�si terv�nek meghat�roz�sa. Az elso k�lts�gbecsl�sek meglehetosen magas �rat mutatnak, ami hossz� h�napokra visszaveti az LS program halad�s�t. 2004 �prilis�ra viszont az LS h�re k�rbej�rja Eur�p�t, a szakmai konferenci�k egyik kedvelt t�mak�r�v� v�lik, �s tov�bbi vasutak jelzik �rdeklod�s�ket az �j �zemm�d ir�nt. A k�sz�lo tanulm�nyok ugyanakkor meglehetosen vegyes k�pet festenek az LS sz�ks�gess�g�t illetoen. A francia �ll�spont egy�rtelmuen megk�rdojelezi az LS l�tjogosults�g�t mondv�n, hogy a p�lyaoldal gazdas�gi elonyei nem k�pesek kompenz�lni a kifejleszt�s magas k�lts�geit �s az �j �zemm�d interoperabilit�sra gyakorolt negat�v hat�s�t. M�s orsz�gok r�vil�g�tanak arra, hogy a korridorokon megc�lzott legal�bb 160 km/h-s k�zleked�s k�vetelm�nyeinek nem felel meg az LS ny�jtotta teljes�tm�ny. Ennek folyom�nyak�nt az UIC l�trehoz egy munkacsoportot, amelynek feladata a vasutak k�z�s �ll�spontj�nak kialak�t�sa az LS haszn�lat�val kapcsolatosan. 2004 j�nius�ban a sv�jci sz�vets�gi vasutak megeros�tik az ��ll�v�zben�az LS ir�nti ig�nyt, amelyhez imm�r sz�mos orsz�g hivatalosan csatlakozik. Az SBB sv�jci vas�tt�rsas�gon kereszt�l Sv�jc felveti annak lehetos�g�t, hogy �llja a fejleszt�si k�lts�geket, amennyiben annak m�rt�ke az �sszeru keretek k�z�tt marad �s az LS nem csup�n egy sv�jci, hanem k�z�s eur�pai megold�ss� v�lik. Sv�jc ekkor m�r jav�ban �p�ti az Alpokat �tszelo alagutat, �s mielobbi gyors eljut�st szeretne biztos�tani eg�szen az �szak-eur�pai kik�tokh�z.

Emellett az LS-t az�rt h�vta �letre a sv�jci vas�t, hogy l�k�st adjon vele az ETCS 2-es szint migr�ci�j�nak. A legfontosabb jellemzoje, hogy az ETCS 1-es szintu LS �zemm�d biztos�tan� a technikai interoperabilit�st an�lk�l, hogy STM-ek haszn�lat�ra k�telezne. Fontos kiemelni, hogy az SBB migr�ci�s strat�gi�j�ban az LS csak egy l�pcsofok a c�lk�nt megfogalmazott ETCS 2-es szintu Teljes Fel�gyelethez (FS), amely m�r az �zemi interoperabilit�st is jelenti. A munkacsoport ugyanakkor sz�molt annak vesz�ly�vel, hogy egyes vasutak puszt�n elavult r�gi rendszer�k kiv�lt�s�ra alkalmazn�k az LS-t, an�lk�l, hogy a migr�ci�ban szereplo m�sodik l�p�st is megtenn�k. Ez�rt a tervek szerint az LS-t bevezeto vasutak sz�m�ra k�telezo lenne elozetesen egy k�tl�pcsos migr�ci�s strat�gia kidolgoz�sa azelott, hogy a konkr�t bevezet�s elkezdodne. M�sfelol az Eur�pai Uni� tov�bbra is csak a teljes fel�gyeletet biztos�t� alkalmaz�sokat t�mogatn� anyagilag, az LS-t nem.

Az LS konkr�t megval�s�t�sa a k�vetkezok�ppen n�z ki (l�sd �bra): a vonalakon �s csom�pontokon a mozdonyvezeto alapvetoen tov�bbra is a hagyom�nyos m�don vezeti a j�rmuvet, a p�lyamenti jelzok jelz�seire hagyatkozva. Az ETCS kijelzi a val�s sebess�get, �s az adott kialak�t�si szinten v�di a vonatot. A hagyom�nyos ETCS fed�lzeti berendez�ssel felszerelt vonatok tov�bbra is k�pesek valamennyi �zemm�d teljes�t�s�re. A Korl�tozott Fel�gyelet �zemm�dot a k�v�nt szakaszon az ETCS p�lyamenti alrendszere l�pteti hat�lyba, �s a mozdonyvezeto nyugt�z�sa sz�ks�ges. A nyugt�z�s elmarad�sa k�nyszerf�kez�st v�lt ki.

Korl�tozott Fel�gyelet �zemm�d

A vonal potenci�lisan vesz�lyesebb szakaszain (az �br�n a sat�rozott r�szen) a sebess�get az eddig megszokott m�don a p�ly�t�l kapott inform�ci�k alapj�n folyamatosan ellenorzi a berendez�s, �s a f�keket automatikusan muk�dteti, ha a sebess�g az elo�rt f�l� emelkedik.

A sebess�gt�ll�p�s vagy �tk�z�s szempontj�b�l alacsonyabb kock�zattal b�r� helyeken (pl. el�gaz�s n�lk�li ny�lt vonal) viszont az ETCS csak figyelmezteto inform�ci�kat k�ld a mozdonyvezetonek, valamint fel�gyeli az adott t�vols�g ut�n �rv�nyes enged�lyezett sebess�get. Ezen kisebb kock�zattal b�r� szakaszokon a bal�zok tov�bbra is telep�t�sre ker�lnek minden jelzon�l, de a LEU-k eset�n egy egyszerus�tett v�ltozat csatlakozna. A bal�zok e ter�leteken nem l�ncoltak, a fed�lzeti berendez�s kijelz�sei pedig csak a figyelmeztet�sekre korl�toz�dnak. A vez�relheto bal�zok e helyeken csak figyelmeztet�st (warning) vagy sebess�gcsapda (speed trap) �zeneteket tov�bb�tanak, ami jelentosen cs�kkenti a beprogramozand� �s �tviendo inform�ci�-mennyis�get. Az �j �sebess�gcsapda� funkci� az aktu�lis sebess�get hasonl�tja �ssze az adott pontra megadott sebess�ggel, �s ha elobbi meghaladja ezt, akkor azonnali f�kez�s k�vetkezik be (Trip m�d). Hasonl� a vonatmeg�ll�t� funkci�, ami felt�tel n�lk�li azonnali f�kez�st kezdem�nyezhet. Az LS m�dban megengedett maxim�lis sebess�g �rt�ke a nemzeti �rt�kekben szerepel.

Az LS kialak�t�sa kapcs�n sz�mos k�rd�s mer�lt �s mer�l fel. K�rd�ses p�ld�ul, hogy sz�ks�g van-e folyamatos menetenged�lyre, vagy lehets�ges-e a meg�llj jelz�sek dinamikus fel�gyelete az LS szakaszokon. Ugyancsak nem eld�nt�tt, hogy az LS szakaszra vonatkoz� statikus sebess�gprofil fel�gyelete lehets�ges-e akkor, ha a fed�lzeten nem �ll rendelkez�sre folyamatos menetenged�ly. V�g�l pedig az LS szakaszt elhagy� vonatn�l nem egy�rtelmu a menetenged�ly �s az SSP sorsa abban az esetben, ha nem k�vetkezik be �zemm�dv�lt�s. Mindenesetre az UNISIG felt�r�sa alapj�n az ETCS SRS 1. �s 2. fejezete nem v�ltozna az LS bevezet�s�vel, addig a 3. fejezetet kis r�szben �rinten�, m�g a 4. fejezetben az �j �zemm�d jelentos v�ltoztat�sokat id�zne elo, hiszen valamennyi t�bla m�dosulna. Az 5. fejezetben �j �zemm�dprofilt kellene defini�lni, a 7-es fejezetben ism�t apr�bb v�ltoz�sok �tvezet�se lenne sz�ks�ges. Az ETCS megold�s ugyanakkor elor�bbval� kell legyen a nemzeti probl�mamegold�sn�l.

A Korl�tozott Fel�gyelet �zemm�d m�retezhetov� �s gazdas�gilag el�rhetov� teszi az ETCS p�lyaoldalt, �s megteremti a Teljes Fel�gyelethez viszony�tva gyorsabb �s olcs�bb bevezethetos�g felt�teleit. Az LS bevezet�s�nek m�sik elony�t abban l�tj�k, hogy a nemzetk�zi tehervonatokat el�g lenne ETCS berendez�ssel felszerelni ahhoz, hogy a korridorokon k�zlekedhessenek. A korridorokra eloir�nyzott sebess�g �ltal t�masztott k�vetelm�nyek azonban megk�rdojelezik az ETCS 1-es szint LS �zemm�dj�nak alkalmass�g�t. Re�lisabb c�l lehet a hagyom�nyos fovonalak olcs�bb �s mielobbi ETCS �zembe val� technikai integr�l�sa. A vas�ti k�zleked�s sz�m�ra elengedhetetlen�l fontos a technikai interoperabilit�s mielobbi kialak�t�sa, �s nem csup�n a �gerincoszlopot� alkot� korridorokon, hanem halsz�lkaszeruen a h�l�zatok teljes r�szein. Ennek k�vetkezt�ben el kell fogadni, hogy az LS bevezet�s�vel az �zemi interoperabilit�s m�g nem �rv�nyes�l, azaz p�ld�nak ok��rt a mozdonyvezetonek tov�bbra is a vonatkoz� nemzeti szab�lyoknak �s az adott orsz�g szab�lyoz�s�nak megfeleloen kell dolgoznia.

Strat�giai szempontb�l teh�t az LS ki�p�t�s puszt�n egy �tmeneti megold�s, ami elobb vagy ut�bb teljesen el kell, hogy tunj�n, amikor a h�l�zat ezen r�sze a teljes fel�gyeletet biztos�t� ETCS 2-es (k�sobb ak�r 3-as) szintre ki-, illetve �t�p�l. Emellett az LS probl�mak�re kiv�l� p�ld�ja annak, hogyan kell a j�voben felmer�lo funkcion�lis v�ltoz�sokat az ERTMS-ben a k�sobbiekben kezelni.

Tov�bbi friss inform�ci�kat tal�lhat a t�rslapokon.

Lap teteje