Az ETCS �zemm�dok

�zemm�dok �s szintek kapcsolata

�zemm�dokban akt�v fed�lzeti funkci�k

�zemm�dok k�z�tti �tmenetek

Inform�ci�k fogad�sa �s elutas�t�sa az �zemm�dokban

Az ETCS �zemm�dok

Azt, hogy egy adott id�pillanatban milyen m�k�d�si funkci�kat kell a rendszernek ell�tni, a fed�lzeti berendez�s aktu�lis �zemm�dja hat�rozza meg. Bizonyos �zemm�dok nyom�gomb seg�ts�g�vel h�vhat�ak, m�g m�sok vett t�virat alapj�n aktualiz�l�dnak, de bels� logikai �llapotv�ltoz�sok is kezdem�nyezhetnek �zemm�dv�lt�st. A jelenleg �rv�nyes ETCS specifik�ci�k 16 �zemm�dot k�l�nb�ztetnek meg (Vincze (1)):

Lehets�ges ETCS fed�lzeti �zemm�dok

1. Nincs t�pl�l�s (NP)

Ha a fed�lzeti berendez�s nem kap t�pl�l�st (No power), ebbe az �zemm�dba ker�l. Ilyenkor a fed�lzeti berendez�s csak a v�szf�ket vez�relheti.

2. K�szenl�t (SB)

A rendszer �leszt�se az �n. Start-Up folyamattal kezd�dik. Bekapcsol�skor ez az al�bbiakra terjed ki:

• �nteszt (EVC)

• CAB teszt (vezet��ll�s)

• V�szf�k teszt

• �zemi f�k / Vontat�si rel� teszt

• DMI teszt

K�szenl�ti (Standby) �zemm�dban a rendszer egy olyan el�-�zem�llapotban van, amikor semmilyen menet�llapot nincs meghat�rozva. Ekkor a j�rm�vel nem lehet elindulni, mivel az elindul�st az ilyenkor akt�v ��ll�helyzet fel�gyelet� megg�tolja. A k�szenl�ti �zemm�d k�t esetben fordulhat el�:

1. a bekapcsol�s, fesz�lts�g al� helyez�s ut�ni �llapotban automatikusan, �s

2. az �zemm�dok b�rmelyik�b�l val� �kezel�ses� SB-be val� visszat�r�skor.

Kor�bbi specifik�ci�kban k�l�n �zemm�dk�nt jelent meg az adatbeviteli (Data entry � DE) �zemm�d, �m a k�ldet�s kezdete koncepci� �jragondol�s�val ez megv�ltozott. Jelenleg a k�szenl�ti �zemm�d alatt van lehet�s�g a vonat k�zleked�s�hez sz�ks�ges adatok mozdonyvezet� �ltali megad�s�ra, ugyanakkor a vonatadatok m�dos�t�sa a vonat �ll� helyzete eset�n a legt�bb �zemm�db�l el�rhet�.

Az egyes adatok k�t�tt sorrendben jelennek meg, s a vezet�nek csak v�ltozatlan (�rv�nyes�t�s), vagy v�ltoztat�sos (m�dos�t�sk�r�s, meger�s�t�s) form�ban lehet megadnia azokat. Az adatmez� megtekint�se menet k�zben is lehets�ges, s�t az adatmez�ben val� mozg�s is megengedett, de adatm�dos�t�s csak meg�ll�s ut�n lehets�ges. Ez al�l az egyed�li kiv�tel a tapad�si t�nyez� (Adh%), amelynek m�dos�t�sa � a val�s k�r�lm�nyekhez val� miel�bbi alkalmazkod�s miatt � menet k�zben is lehets�ges.

3. Teljes fel�gyelet (FS)

Teljes fel�gyelet (Full supervision) eset�n gyakorlatilag minden tekintetben a fed�lzeti berendez�s felel a vonat�rt. Teljes fel�gyeleti m�dba a fed�lzeti berendez�s k�zi �ton nem, csak automatikusan ker�lhet, ha az �tkapcsol�s minden felt�tele teljes�l, azaz valamennyi a fel�gyelethez sz�ks�ges p�lya- �s vonatadat a fed�lzeten rendelkez�sre �ll.

FS �zemm�dban a vonatmozg�s fel�gyelet�nek alapja a dinamikus sebess�gprofil. Ha a mozdonyvezet� ilyenkor a sebess�gfel�gyelet felt�teleit betartja, akkor a vonat a mindenkor aktu�lis sebess�g/f�kg�rbe szerint k�zlekedik. Ellenkez� esetben automatikus f�kez�s indul be.

Ebben az �zemm�dban a mozdonyvezet� sz�m�ra valamennyi sebess�ginform�ci� el�rhet� a DMI-on, �gy p�ld�ul az aktu�lis, az enged�lyezett �s az old�si sebess�g (ha van), tov�bb� a c�lt�vols�g �rt�ke is.

4. L�tra k�zleked�s (OS)

Ez az �zemm�d a foglalt vagy valamilyen egy�b m�don akad�lyoztatott p�lyaszakaszon t�rt�n� k�zleked�s �zemm�dja, ahov� csak automatikusan ker�lhet a berendez�s, a vezet� azt nem v�laszthatja ki. Nagyon hasonl� a teljes fel�gyelethez, de a vonat sebess�ge a nemzeti adatokn�l megadott l�tra k�zleked�si (On sight) sebess�ghat�rt nem haladhatja meg.

Az OS �zemm�d teh�t azt teszi lehet�v�, hogy ha a vonat a p�lyaoldalt�l egy speci�lis t�viratot kapott, akkor a vonat az abban megadott pontig FS-ben legyen vezethet�. A megadott pontt�l viszont csak a nemzeti �rt�kben meghat�rozott sebess�ggel (n�lunk 15 km/h) lehet haladni, �s ilyenkor a mozdonyvezet� felel�ss�ge a p�lya szabad, illetve foglalt �llapot�nak fel�gyelet�re terjed ki.

5. Saj�t felel�ss�g (SR)

Ez a m�d (Staff responsible) lehet�v� teszi a mozdonyvezet� sz�m�ra, hogy egy ETCS-szel ki�p�tett p�lyaszakaszon a j�rm�vet saj�t felel�ss�g�re ir�ny�tsa. Ekkor a fed�lzeti berendez�s be van kapcsolva, rendelkez�sre �llnak a vonatadatok, de a p�lya-j�rm� inform�ci�k a teljes fel�gyelet megval�s�t�s�hoz (m�g) nem elegend�k, azaz a fed�lzeti berendez�s nem ismeri pontosan a bej�rand� utat. Ez jellemz�en a fed�lzeti berendez�s �zembehelyez�sekor, Meg�llj! �ll�s� jelz� meghalad�sakor, vagy egy�b p�lyaoldali meghib�sod�skor (pl. r�di�kapcsolat elveszt�sekor) k�vetkezhet be.

A vonat sebess�ge ebben az �zemm�dban a nemzeti adatokban specifik�lt saj�t felel�ss�g� m�dhoz tartoz� legnagyobb, �n. plafonsebess�get nem l�pheti t�l, �s csak egy bizonyos t�vols�g megt�tel�re van lehet�s�g. Felh�vjuk a figyelmet arra, hogy m�g Magyarorsz�gon az SR m�dban enged�lyezett sebess�g mind�ssze 15 km/h (ami egy�ltal�n nem tekinthet� norm�lis halad�si sebess�gnek, adott esetben pedig egy hossz� tehervonattal k�nnyen betarthat�nak), addig a specifik�ci�k szerint a default �rt�k 40 km/h, ami majdnem h�romszoros k�l�nbs�get jelent!

Az RBC ezen t�l � ha ennek felt�telei adottak � rendelkez�sre bocs�that a fed�lzeti berendez�snek egy olyan list�t, ami az adott ir�nyban a vonat �ltal meghaladhat� bal�zokat tartalmazza. Ennek birtok�ban a fed�lzeti berendez�s bizonyos megszor�t�sokkal, de az �tvonalat �s a vonatmozg�s enged�lyezett ir�ny�t is fel�gyelheti. V�g�l amennyiben a vonat egy �meg�llj SR m�dban� inform�ci�t k�ld� bal�zt halad meg, akkor azonnal meg�ll�tja a vonatot. A mozdonyvezet� k�r�s�re lehet�s�g van az SR m�dban megtehet� t�vols�g �jb�li kiterjeszt�s�re is.

Ez a fajta �r�szleges fel�gyelet� egy ETCS-szel ki�p�tett vonalon addig van �rv�nyben, am�g az �zemm�d megv�ltoztat�s�hoz sz�ks�ges inform�ci�k be nem �rkeznek. Az SR �zemm�d �gy biztos�tja a lehet�s�g�t annak, hogy a vonat a bemenetekn�l megadott fix sebess�ghat�r mellett a k�vetkez� bal�zig, illetve a r�di�kommunik�ci� helyre�ll�s�ig a szem�lyzet fel�gyelete mellett vezethet� legyen, majd a kapott t�virat(ok) �rtelm�ben automatikusan �tmenjen valamely m�s, jellemz�en �magasabb�, nagyobb fel�gyeletet biztos�t� �zemm�dba.

6. Tolat�s (SH)

Ez az �zemm�d teszi lehet�v� a tolat�si mozg�sokat. A fed�lzeti berendez�s � az SR m�dhoz hasonl�an � fel�gyeli az enged�lyezett plafonsebess�get (n�lunk 40 km/h), az SH m�dra vonatkoz� bal�zlist�t �s a �meg�llj tolat� m�dban� �zenetet k�ld� bal�zokat.

A tolat�s (Shunting) �zemm�d k�l�nlegess�ge, hogy a vonatmozg�s �gy is lehets�ges, hogy egy�ltal�n nincsenek vonatadatok a fed�lzeti berendez�sben. Ennek oka �rtelemszer�en az �llom�si tolat� mozg�sok jellemz�iben keresend� (�lland�an v�ltoz� vonatadatok). Tolat� m�dban viszont nem hajthat� v�gre sem szint�tmenet, sem RBC k�rzetek k�z�tti �tmenet.

Tolat� m�dba kapcsolni egyr�szt a j�rm� �ll� helyzet�ben lehets�ges, illetve elrendelheti a p�lyaoldal is, amely megk�veteli a mozdonyvezet� nyugt�z�s�t. Ennek elmarad�sa k�nyszerf�kez�st v�lt ki. ETCS 1-es szinten az �tmenet felt�tel n�lk�l megt�rt�nik, 2/3-as szinteken viszont a p�lyaoldal (RBC) enged�lye v�lik sz�ks�gess�.

A fed�lzeti berendez�s ebben az �zemm�dban teh�t semmilyen bal�z inform�ci�t nem vesz figyelembe. Kiv�tel ez al�l a �tilos a tolat�s� �zenet, illetve ha rossz bal�zt halad meg a vonat, egy�bk�nt csak a nemzeti tolat�si sebess�g�rt�k fel�gyelete t�rt�nik meg.

Ha a mozdony tolat�s k�zben meg�ll, m�k�d�sbe l�p a kor�bbiakban m�r eml�tett �ll�helyzet (Standstill) fel�gyelet kieg�sz�lve az �Elgurul�s elleni v�delem fel�gyelet� funkci�val.

7. Nincs jelfelad�s (UN)

Ez az �zemm�d (Unfitted) olyan p�lyaszakaszokon alkalmazhat�, ahol ETCS rendszer nincs ki�p�tve, vagy nem �zemel, �s az esetlegesen megl�v� nemzeti vonatbefoly�sol� rendszer pedig nincs illesztve. A fed�lzeti berendez�s csak a vonat sebess�g�t fel�gyeli, a vonatadatoknak �s a nemzeti adatokban meghat�rozott jelfelad�s n�lk�l enged�lyezett legnagyobb sebess�gnek megfelel�en. Az esetlegesen el�fordul� ideiglenes sebess�gkorl�toz�sokat a rendszer k�pes figyelembe venni. Ebben az �zemm�dban, amely gyakorlatilag a 0-s szint kiszolg�l�ja, a mozdonyvezet� teljes felel�ss�ggel tartozik a vonat�rt!

8. T�lhalad�s (TR)

A fed�lzeti berendez�s automatikusan ebbe a m�dba kapcsol, amennyiben:

• a vonat t�ll�p a menetenged�lye v�g�n;

• a vonat rossz bal�zt halad meg (nem a l�ncol�si inform�ci�ban szerepl�t / idegen verzi�j� ETCS nyelv / rossz ir�ny� meghalad�s, stb.);

• saj�t felel�ss�g� m�dban a vonat a bal�zlist�ban nem szerepl�, vagy �Meg�llj saj�t felel�ss�g� m�dban� t�viratot k�ld� bal�zt halad meg,

• tolat� m�dban a vonat a bal�zlist�ban nem szerepl� bal�zt halad meg, vagy �Meg�llj tolat�skor� tartalm� t�viratot kap;

• 2/3-as szinteken letelik a k�t �letjel r�di�t�virat be�rkez�se k�z�tti maxim�lis biztons�gi id�z�t�s.

T�lhalad�skor (Trip) automatikus v�szf�kez�s k�vetkezik be, �m a v�szf�kez�s �s a t�lhalad�s nem ugyanaz. P�ld�ul amikor a vonat t�ll�pi a v�szf�k beavatkoz�si sebess�get, a gyorsf�k bekapcsol, de am�g a vonat nem l�p t�l a menetenged�lye v�g�n, addig nem besz�lhet�nk t�lhalad�sr�l.

T�lhalad�skor a fed�lzeti berendez�snek felt�tel n�lk�l, a lehet� legr�videbb t�von bel�l meg kell �ll�tania a vonatot, �s �letbe kell l�ptetnie az �ll�helyzet fel�gyeletet. Ilyen �rtelemben teh�t a mozdonyvezet�nek t�lhalad�skor m�r semmilyen felel�ss�ge nincsen, csup�n a meg�ll�s ut�n van nyugt�z�si k�telezetts�ge.

A t�lhalad�s bek�vetkezt�vel 0,5 m�sodpercen bel�l a k�nyszerf�kez�st a fed�lzeti berendez�snek meg kell kezdenie. Ennek t�ny�r�l a mozdonyvezet�t vizu�lisan �s akusztikusan is t�j�koztatni sz�ks�ges a DMI-on kereszt�l.

Az ETCS specifik�ci� bizonyos esetekben lehet�s�get ad arra, hogy a t�lhalad�s funkci� ne juthasson �rv�nyre. Ilyen p�ld�ul a tolt tolat�mozg�s sor�n meghaladott �Meg�llj� jelz�st mutat� jelz� melletti elhalad�s; �s hasonl�an biztos�tani kell, hogy a permissz�v jelz�k az adott szab�lyok szerint meghaladhat�ak legyenek, a k�nyszerf�kez�s � a vonatkoz� sebess�g�rt�k alatt � ne jusson �rv�nyre.

9. T�lhalad�s ut�n (PT)

Csak t�lhalad�s m�db�l ker�lhet ide (Post trip) a fed�lzeti berendez�s, ha a mozdonyvezet� meg�ll�s ut�n nyugt�zta a t�lhalad�st. Ilyenkor lehet�s�ge van feloldani a v�szf�ket, �s vagy tolat� m�dba kapcsolnia vagy �j kihalad�st (Start) kezdem�nyeznie. Csak e k�t m�don folytathatja �tj�t, hiszen az innen el�rhet� tov�bbi �zemm�dok (a fed�lzeti berendez�s lev�laszt�sa, lekapcsol�sa, illetve meghib�sod�sa) eset�n a tov�bbhalad�s nem biztos�tott.

PT m�dban a mozdonyvezet�nek lehet�s�ge van egy meghat�rozott t�vols�got eddigi menetir�ny�val ellent�tes ir�nyban megtenni, �gymond visszatolatni (pl. t�lcs�sz�skor). Mivel PT m�dban ez az alap�rtelmezett ir�ny, ez�rt az ellent�tes ir�ny� mozg�s-fel�gyelet ekkor az el�re halad�st g�tolja!

10. T�vvez�relt (SL)

T�vvez�relt �zemm�dban (Sleeping) a vezet� (�els� sz�m��) j�rm� fed�lzeti berendez�se v�gzi a szerelv�ny fel�gyelet�t, m�g ez a mozdony �alv� �zemben k�zlekedik. Minthogy ebben a mozdonyban � az akt�v elektronikus �sszek�ttet�s miatt � vezet� sem tart�zkodik, a kijelz� lekapcsolt �llapotban van. Semmilyen vonatmozg�s-fel�gyeletet nem l�t el a mozdony.

11. Nem vez�relt (NL)

Olyan t�bb mozdonyos szerelv�ny valamely mozdony�nak �zemm�dja, amely nincs elektronikus �sszek�ttet�sben a vezet� mozdonnyal (Non leading), de van saj�t mozdonyvezet�je (tandem). A mozdony semmilyen mozg�sfel�gyeletet nem l�t el ebben a m�dban, de az aktu�lis sebess�get kijelzi a mozdonyvezet�nek.

12. H�tramenet (RV)

Ez a m�d lehet�s�get ad a mozdonyvezet�nek, hogy vesz�lyhelyzetben a j�rm� menetir�ny�t megford�tsa, �s visszafel� haladjon (Reversing) an�lk�l, hogy elhagyn� az aktu�lis vez�r�ll�st. A fed�lzeti berendez�s ebben az �zemm�dban a megengedett legnagyobb sebess�get �s a megtehet� t�vols�got fel�gyeli.

A h�tramenet �zemm�d aktiv�l�sa csak a p�lyaoldal �ltal el�re enged�lyezett helyeken lehets�ges. Ennek egyik p�ld�ja lehet egy hosszabb alag�t, ahol is egy esetleges t�z miatt egyszerre ak�r t�bb vonatnak is biztos�tani kell a menek�l�si �tvonalat, �visszafel�. 

13. Rendszerhiba (SF)

Amint az EVC kernel nem k�pes a vonat biztons�gos ir�ny�t�s�ra, a fed�lzeti berendez�s automatikusan �rendszerhiba� (System failure) m�dba ker�l. A biztons�gkritikus meghib�sod�s �szlel�se ut�n a TIU-n kereszt�l azonnal megkezd�dik a v�szf�kez�s. A f�kez�s a vonat teljes meg�ll�s�ig tart, a f�k old�sa csak �ll� helyzetben, az ERTMS/ETCS rendszer izol�ci�ja ut�n, illetve a kernel sikeres �jraind�t�sa (�leszt�s �s �ntesztek) ut�n lehets�ges.

Term�szetszer�leg b�rmely kernelen k�v�li, a biztons�got k�zvetlen�l vesz�lyeztet� meghib�sod�s is SF �zemm�d-v�lt�shoz vezet. Szolgag�pen jelentkez� hiba eset�n a v�szf�k vez�rl�s�t �s ezzel a szolgag�p SF m�dba v�lt�s�t el kell nyomni mindaddig, am�g biztons�ggal garant�lhat�, hogy a j�rm� szolgag�pk�nt k�zlekedik.

Amennyiben lehets�ges a DMI-nak t�j�koztatnia kell a mozdonyvezet�t. SF m�db�l csak �izol�lt� (IS) m�dba lehet kapcsolni.

14. Lev�lasztott (IS)

Ebben az �zemm�dban az ETCS fed�lzeti berendez�s minden m�s fed�lzeti berendez�sr�l (bele�rtve a f�krendszert is) fizikailag le van v�lasztva (Isolated). Ezzel minden fel�gyeleti felel�ss�g elh�rul a fed�lzeti berendez�sr�l, ett�l fogva a mozdonyvezet� teljes felel�ss�ggel tartozik! A lev�lasztott �zemm�d az egyetlen, amelyb�l a specifik�ci�k nem hat�roznak meg egyetlen �zemm�d-�tmenetet sem, mivel ekkor egy k�l�n nemzeti elj�r�ssal kell a fed�lzeti berendez�st �jra �zembe helyezni. 

15. STM m�dok (SN �s SE)

Az STM �zemm�dok �STM� ki�p�t�si szint eset�n haszn�latosak. Ilyenkor a vonat olyan vonalon halad, ahol ETCS ugyan nincs ki�p�tve, de a megl�v� vonatbefoly�sol� rendszer a fed�lzeten illesztve van. A nemzeti rendszerek sz�m�ra k�t �zemm�d ker�lt defini�l�sra. Az egyes rendszereket aszerint csoportos�thatjuk, hogy az ETCS biztons�gi �s min�s�gi szintj�hez k�pest azok milyen fejletts�gi szinten vannak. �ltal�noss�gban a nemzeti rendszerek illeszt�se a k�vetkez�k�ppen t�rt�nhet.

• Nemzeti STM m�d (STM National � SN):

  A nemzeti vonatbefoly�sol� rendszer jeleit a hagyom�nyos antenn�n kereszt�l veszi a j�rm�. Az inform�ci� az STM modulba jut, ahol ki�rt�kel�sre ker�l. Az STM az ETCS fed�lzeti berendez�s fel� kialak�tott interf�szein kereszt�l eljuttathatja az nemzeti rendszer inform�ci�it a DMI-hoz �s a sz�ks�ges egy�b modulokkal is kapcsolatban van (odom�ter, TIU, stb.). Maga a fel�gyeleti funkci� az STM modulban val�sul meg.

• Eur�pai STM m�d (STM European � SE):

  P�ld�nak ok��rt a n�met LZB biztons�gi �s min�s�gi jellemz�iben felveszi a versenyt az ETCS-szel. Az ehhez hasonl� gazdag funkcionalit�s� rendszerek m�lyebb integr�l�s�t teszi lehet�v� az SE �zemm�d. A nemzeti rendszer jeleit tov�bbra is a hagyom�nyos m�don fogadja a j�rm�, az inform�ci�k ekkor is az STM modulba �rkeznek, amit az STM modul teljes eg�sz�ben ETCS inform�ci�v� alak�t �t. Ezeket az adatokat azut�n egy �n. STM profilba foglalva juttatja el az STM az EVC-nek, ez�ltal az ETCS fed�lzeti berendez�s a fel�gyeletet teljes eg�sz�ben k�pes ell�tni. A DMI-on nemzeti szimb�lumok helyett az STM profil alapj�n szabv�nyos ETCS inform�ci�k�nt jelennek meg a fel�gyeleti inform�ci�k.

�zemm�dok �s szintek kapcsolata

Az egyes �zemm�dok �s az ETCS szintek �sszef�gg�s�t mutatja be a k�vetkez� t�bl�zat. Az adott szinten a z�lddel jel�lt m�dok �rv�nyesek. A pirossal kiemelt �zemm�dok csak egyetlen szinten �rtelmezhet�k.

�zemm�dok �s szintek kapcsolata

�zemm�dokban akt�v fed�lzeti funkci�k

Ha m�r pontosan ismerj�k mind a fed�lzeti berendez�s lehets�ges �zemm�djait, mind annak funkci�it, akkor �rdemes �ttekinteni, az al�bbi �sszefoglal� t�bl�zatot, amely megteremti k�z�tt�k a kapcsolatot az�ltal, hogy bemutatja mely funkci�k mely �zemm�dokban lehetnek akt�vak. Az egyes szimb�lumok jelent�se a k�vetkez�:

X � a funkci� akt�v,

��res� � a funkci� inakt�v,

O � opcion�lis, a funkci� nem k�vetelm�ny az interoperabilit�shoz, de nem is tiltott.

�zemm�dokban akt�v fed�lzeti funkci�k

�zemm�dok k�z�tti �tmenetek

A k�vetkez� t�bl�zat r�szletesen bemutatja, hogy az egyes �zemm�dokba milyen felt�telekkel �s milyen �ton ker�lhet a fed�lzeti berendez�s. A t�bl�zatban ny�l (� �s �) jelzi azt, hogy melyik �zemm�dba ker�l a berendez�s, m�g a mellette lev� sz�m, illetve sz�mok az �tmenethez sz�ks�ges felt�tel(ek) sorsz�ma(i). A felt�telek, kiv�lt� esem�nyek felsorol�sa a t�bl�zat ut�n tal�lhat�. Ha egy cell�ban t�bb felt�tel is szerepel, akkor azok b�rmelyike kiv�ltja az adott �tmenetet.

Az egyes �tmenetekhez priorit�si sz�mok is tartoznak, hogy az egy id�ben jelentkez� �zemm�d�tmenet-ig�nyek k�z�tt fontoss�gi sorrendet lehessen meg�llap�tani. A priorit�sokat p1, p2, �, p6 jel�l�sek �br�zolj�k, ahol a legmagasabb sz�m� jelenti a legnagyobb priorit�st. A t�bl�zatban el�fordul, hogy k�t vagy t�bb �tmenet azonos priorit�s�. Ez term�szetesen csak abban az esetben lehets�ges, ha az �tmenetek nem k�vetkezhetnek be azonos id�pillanatban. P�ld�nak ok��rt az RBC egy adott vonatnak nem adhat egyszerre FS �s OS menetenged�lyt, ez�rt az SR�FS �s az SR�OS �tmenetek azonos priorit�s�ak.

Ahogy azt az I. r�szben az �zemm�dok t�rgyal�s�n�l l�thattuk, az �zemm�d�tmenetek bek�vetkezhetnek:

• automatikusan, bels� logikai �llapotv�ltoz�s hat�s�ra � p�ld�ul 13, 16, stb. esem�nyek;

• vett t�virat alapj�n k�zvetve vagy k�zvetlen�l � p�ld�ul 6, 17, 54, stb. esem�nyek;

• nyom�gomb kiv�laszt�s�val � p�ld�ul 5, 7, 19, 37, stb. esem�nyek.

�zemm�d-�tmenetek

* Izol�lt �zemm�db�l csak k�l�n elj�r�ssal lehettov�bbjutni, ez�rt erre vonatkoz�an nem ker�lt k�l�n �tmenet specifik�l�sra.

�zemm�d-�tmenetek felt�telei

[1] Az SR m�d felaj�nl�s�nak felt�teleir�l l�sd m�g a k�ldet�s kezdete elj�r�st �s a t�lhalad�s �zemm�dot.

[2] Az OS m�dra v�lt�s felt�teleir�l l�sd k�l�n a k�ldet�s kezdete elj�r�st �s mag�t az OS �zemm�dot.

[3] Ez az �zemm�d-�tmenet UN m�dba egyben szint�tmenet is. Felt�teleir�l l�sd k�l�n a szint�tmeneteket �s a k�ldet�s kezdete elj�r�st.

[4] L�sd az elnyom�s funkci�t az EVC fed�lzeti elemn�l.

[5] Az SH m�dra v�lt�s felt�teleir�l l�sd k�l�n a k�ldet�s kezdete elj�r�st �s mag�t az SH m�dot.

[6] Egy�b felt�teleir�l l�sd k�l�n a h�tramenet �zemm�dot.

Inform�ci�k fogad�sa �s elutas�t�sa az �zemm�dokban

A p�lyaoldal fel�l �rkez� inform�ci�kat a fed�lzeti berendez�s att�l f�gg�en �rt�keli ki, hogy �ppen melyik �zemm�dban van. A k�vetkez� t�bl�zatban a lehets�ges inform�ci�k l�that�k, valamint az, hogy az adott �zemm�dban a fed�lzeti berendez�s fogadja-e, vagy pedig elutas�tja az adott inform�ci�t. A haszn�lt jel�l�sek jelent�se a k�vetkez�:

     E      - Az inform�ci�t elutas�tja (E) a fed�lzeti berendez�s.

     F      - Az inform�ci�t fogadja (F) a fed�lzeti berendez�s.

     F      - Az inform�ci�t fogadja (F) a fed�lzeti berendez�s akkor, ha az a t�lhalad�s �zemm�db�l val� kil�p�s elismer�se inform�ci�t k�veti egy frissebb id�b�lyeggel.

     N      - Az inform�ci� nem �rintett az adott �zemm�dban.

�zemm�dokban fogadott �s elutas�tott inform�ci�k

A (bal�z, hurok, r�di�s) kit�lt� inform�ci�k csak FS m�dban jelennek meg, az �sszes t�bbi �zemm�dban visszautas�t�sra ker�lnek. Meg kell tov�bb� eml�teni, hogy t�bb, az UN m�dban visszautas�tott inform�ci�t a fed�lzeti berendez�s elt�rol, ha kor�bban szint�tmenet figyelmeztet�st kapott.

A fentieken t�l a specifik�ci�k pontosan meghat�rozz�k, hogy az egyes �zemm�dokba t�rt�n� bel�p�skor mi t�rt�nik a fed�lzeten elt�rolt adatokkal. A lehets�ges esetek felsorol�sszer�en a k�vetkez�k:

• az adat t�rl�sre ker�l (p�ld�ul a l�ncol�si inform�ci�k t�lhalad�skor);

• az adatot �rv�nyes�teni kell (p�ld�ul a vonatadatokat k�szenl�ti �zemm�dban);

• az adat alap�rtelmezett �rt�k�t veszi fel (p�ld�ul a p�lyaviszonyok SR m�dba v�lt�skor);

• az adat v�ltozatlan marad (p�ld�ul a l�ncol�si inform�ci�k OS m�dba �rkez�skor);

• az �llapot nem meghat�rozott (rendszerhiba �s lev�lasztott �zemm�dokba l�p�skor valamennyi adat �llapota ismeretlen).

Lap teteje